Kongatják a vészharangot a szakértők: olyan krízis közeleg, amire nem vagyunk itthon sem felkészülve

Románia augusztus elején energia-veszélyhelyzetet hirdetett, miután a Dunán tapasztalható rekordalacsony vízszint miatt az ország egyetlen működő atomerőművi blokkját le kellett választani a hálózatról, a folyó vize ugyanis elengedhetetlen a hűtéshez. Franciaország és Magyarország szintén kénytelen volt visszafogni atomerőműveinek teljesítményét a víz hiánya és a magas hőmérséklet miatt.

Ahogy a CNN cikkében olvashatjuk, a holland Triodos Bank becslése szerint a nyári forróság idén mintegy 180 milliárd eurós (208 milliárd dolláros) gazdasági kárt okozhat Európában, ami a GDP körülbelül 1 százalékát teszi ki. Ez nagyjából megegyezik azzal a mértékkel, amellyel az Európai Unió gazdasága a várakozások szerint az egész évben növekedne. A legsúlyosabb következményt a munkatermelékenység csökkenése jelenti, de a mezőgazdaság, az energiaszektor és a közlekedés is komoly fennakadásokkal küzd.

Németországban a Rajna rekordalacsony vízállása az ING elemzői szerint akár 0,3 százalékponttal is visszavetheti az idei GDP-növekedést. A BASF vegyipari óriás közölte, hogy egyes megrendeléseit nem biztos, hogy teljesíteni tudja, mivel az alacsony vízszint korlátozza a nyersanyagszállítást. Több német tartomány ideiglenesen felfüggesztette a vasárnapi kamionstopot az ellátási lánc zavarainak enyhítése érdekében. Angliában egyes gazdaságokban már hajnali háromkor elkezdik az aratást, hogy a termény megőrizze a szükséges nedvességtartalmát.

A brutális hőség mellett a téli energiaellátás kilátásai is aggasztóak

Az EU gáztárolóinak töltöttsége kedden mindössze 59 százalékon állt, ami az elmúlt évtized legalacsonyabb értéke ebben az időszakban, és a 2021-es nyári szinteket idézi, amikor Oroszország már szűkítette az exportját. Az európai irányadó gázárat képviselő határidős jegyzés szerdán 61 euró/MWh-s szinten zárt, ami csaknem a kétszerese a tavalyi azonos napi árnak.

Az iráni háború miatt a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárult, ami a világ cseppfolyósított földgáz- (LNG-) kínálatának egyötödét szívja fel a piacról. A még elérhető szállítmányok – köztük az amerikai gáz – nagyobb valószínűséggel Ázsiába áramlanak, ahol a szilárdabb kereslet miatt magasabb árat fizetnek a vevők. Elemzők szerint ugyanakkor nem kell a 2022-es válsághoz hasonló helyzettől tartani, mivel Európa azóta mintegy 20 százalékkal csökkentette a gázfogyasztását, és jelentősen mérsékelte az orosz importtól való függőségét. A Wood Mackenzie elemzői szerint az energiahiány és az áramkimaradások kockázata túlzott, mert a régiónak megvan az anyagi mozgástere az ellátási gondok kezelésére, ám ha a Hormuzi-szoros télen sem nyílik meg, a gázárak rendkívül magasra szökhetnek.