A Tiszántúlon már most látványosak a hosszan tartó csapadékhiány és a vízhiány következményei – figyelmeztet Jakab Gusztáv ökológus, ELTE-oktató.
Mennyivel marad el a talajvíz szintje a sokéves átlagtól? És melyik térségek vannak a legnagyobb veszélyben hazánkban? Mutatjuk!
Komoly szerkezeti átalakulás előtt áll az Egri borvidék mezőgazdasága: a szakértők szerint a klímaváltozás miatt nemcsak a szőlőfajták, hanem a teljes termesztési struktúra is átalakulhat a következő évtizedekben.
A tavasz hátralévő része és a nyár is az átlagosnál melegebbnek ígérkezik: ezt az erősödő El Niño-jelenség is tovább fokozhatja, ami borítékolja a nyári hőhullámokat.
Látványos videóban mutatta be a Sárréti Vízőrzők Egyesület, hogyan működik a túlterhelt csatornarendszer oldása Szeghalom környékén.
Hihetetlen aszály sújtja a Sárrét térségét: a Sárréti Vízőrzők legfrissebb videójában megdöbbentő adatokat mutatnak a Sebes-Körös vízállásáról.
Már olyan természetesnek vesszük, hogy a tiszta vízért csak a csapot kell megnyitnunk, hogy könnyen elfelejtjük, mennyire fontos része az életünknek.
Szokatlanul korai és rendkívül intenzív hőhullám sújtja az Egyesült Államok délnyugati részét.
A hazai csőrendszer annyira elöregedett, hogy a gyakori csőtörésekre, a vízszivárgásokra és az ezekből fakadó közlekedési fennakadásokra a jövőben is tartósan fel kell készülnünk.
A Közel-Keleten zajló geopolitikai feszültségek nemcsak a globális olajellátást, hanem a régió legkritikusabb erőforrását, az ivóvizet is súlyosan fenyegetik.
Egy friss ENSZ-jelentés szerint azonban a világ már belépett a „globális vízcsőd” korszakába.
Tavasz elején járunk: az olvadás és a nagyobb csapadék ellenére is rekordközeli alacsony a Balaton vízszintje, ami sokakban aggodalmat kelt. Mi történik a „magyar tengerrel”?
A magyar vízkészletek 96%-a külföldről érkezik, és a szabályozatlan kutak miatt egy súlyos aszály akár a GDP 7%-át is elviheti.
A klímaváltozás ellenére a jövőben is számíthatunk valódi telekre, ám a hosszú távú előrejelzések szerint az idei évben az átlagosnál melegebb tavasz és nyár valószínű.
Európai szinten is pótolhatatlan élőhelyek tűnhetnek el Magyarországon. A szikes tavak – amelyek szinte teljes európai állománya hazánkban található – lassan teljesen kiszáradnak.
Hányan küzdenek vízszegénységgel hazánkban? És hogyan lehetne tisztább a víz? Mi van, ha túl sok vagy túl kevés? Mutatjuk!
Több napon át kényszerfogságban volt egy szlovák zászló alatt közlekedő teherszállító hajó Dunaföldvárnál, miután az alacsony vízállás miatt letért a hajózóútról és zátonyra futott.
Súlyos vízhiánnyal és példátlan halpusztulással telt a 2025-ös év a Velencei-tónál – derül ki a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) friss értékeléséből.
A klímaváltozás hatásai már nem fordíthatók vissza emberi beavatkozással Magyarországon, különösen a Duna-Tisza közén tapasztalható vízhiány esetében - figyelmeztet egy professzor.
Hamarosan több százezer ember halhat meg hőhullámok miatt? Még a finanszírozott országok is rendkívül sebezhetők az éghajlati hatásokkal szemben. Hogyan tovább?
