Biztató hírek érkeztek a parajdi sóbányáról: mégis el lehet kerülni a katasztrófát?
Csökkenőben van a Korond-patak sótartalma, miután a hatóságok megkezdték a víz kiszivattyúzását a parajdi sóbánya omladozó, régi részlege fölötti területről.
Csökkenőben van a Korond-patak sótartalma, miután a hatóságok megkezdték a víz kiszivattyúzását a parajdi sóbánya omladozó, régi részlege fölötti területről.
A parajdi sóbányát elöntő víz katasztrófája jelentős online érdeklődést váltott ki, különösen Magyarországon, ahol a Google keresések élére került a téma.
Felfoghatatlan, de igaz: hat év kellett hozzá, hogy újra iható legyen a víz a Váci Madách Imre Gimnáziumban. Mégis miért?!
Az energiaügyi miniszter március 1-jei kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot.
„Kiszáradóban a Kis-Tisza, a meder körülbelül felében már nincs víz” – írta közösségi oldalán egy bejegyzésben a Dél-Alföld Meteorológia.
Görögország déli részén már most súlyos problémákkal küzdenek a rossz infrastruktúra és a klímaváltozás miatt.
A hatóságok fokozott evakuálást rendeltek el az érintett területeken, miközben a tűzoltók extrém körülmények között küzdenek a lángok megfékezéséért.
Az elmulasztott téliesítés súlyos anyagi következményekkel járhat, a károk akár milliós nagyságrendet is elérhetnek.
A klímaváltozás hatásai erőteljesen érintik a Duna–Tisza közét, amely európai viszonylatban is igen sérülékeny, súlyos környezeti gondokkal küzdő régió.
A 2022-es népszámlálási adatok alapján több mint 200 ezer főt érint az elsődleges vízszegénység hazánkban, a másodlagos vízszegénység pedig milliók életére lehet hatással.
A nyári hőség nemcsak a nyílt vizek szintjének drasztikus csökkenését eredményezte.
Több kilométer hosszan elpárolgott minden víz a békési tavakból, és nem látszik, hogy jönne a nagyon fontos eső.
Minden évben visszatérő probléma nyáron, hogy az otthon használt víz nyomása ingadozik, csökken vagy éppen időszakos vízhiány lép fel. Mi történik a vízzel?
Egyáltalán nem mindegy, milyen az otthonunkban elérhető víz minősége, szerencsére azonban könnyen megtudhatjuk - és ha kell, még javíthatunk is rajta.
A vízszennyezésnek, a vízhiánynak, az árvizeknek és a biológiai sokféleség csökkenésének a kezelése érdekében hosszú távú stratégiára van szükség.
Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most.
Egyszerre csökken – például Debrecen környékén több méterrel – a talajvízszint és nő a csapadékeloszlás idő- és térbeli egyenlőtlensége.
A legjobb pillanat az öntözésre késő este, éjjel, hajnalban van. Ezzel nem csak vizet spórolunk, de a növényeinknek és a talajnak is jót teszünk.
Vízkorlátozás lépett életbe mától a Pest megyei Nyáregyházán. Reggel 6 és este 10 óra között nem lehet locsolni, autót mosni, medencét tölteni.
A Duna Menti Regionális Vízmű munkatársai megfeszített erővel dolgoznak a hibaelhárításon