Óriási fordulat előtt a magyar gazdaság: kiderült, mi jöhet a következő években - erre kell most felkészülni

Az egy főre jutó GDP az egyik leggyakrabban használt mutató az életszínvonal mérésére, hiszen azt mutatja meg, hogy egy gazdaság mekkora teljesítményt állít elő egy lakosra vetítve. Egy friss összeállítás azt rangsorolja, mely országokban nőhet a leggyorsabban ez a mutató 2026 és 2030 között, és azt is megmutatja, hol emelkedhet a legnagyobb mértékben dollárban kifejezve az egy főre jutó jövedelem.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzésein alapuló adatokból az látszik, hogy a százalékos növekedési rangsort elsősorban feltörekvő gazdaságok uralják. Az élen Moldova áll, ahol az egy főre jutó GDP 53 százalékkal nőhet a vizsgált időszakban. A legjobban teljesítők között ott van Guyana, Türkmenisztán, Szerbia és Örményország is, ahol a növekedést jellemzően gazdasági reformok, nyersanyag-export és új iparágak bővülése hajtja.

Külön kiemelkedik Guyana, ahol az olajszektor gyors felfutása teljesen új pályára állította a gazdaságot, és az országot a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé emelte.

Kelet-Európa nagyon hasít

Az adatokból az is jól látszik, hogy Európa, azon belül is különösen a keleti és délkeleti régió, erősen jelen van a rangsor élmezőnyében. Szerbia, Albánia, Bulgária, Lengyelország, Litvánia és Észtország egyaránt a leggyorsabban növekvő országok között szerepelnek. Ezekben az országokban a bővülést jellemzően az uniós integráció mélyülése, a növekvő beruházások és a folyamatos gazdasági modernizáció támogatja.

Ahogy látjuk, Magyarország a maga 23,9 százalékos előrejelzett növekedésével a rangsor első felében, az élmezőny közelében helyezkedik el. Ez önmagában erős teljesítmény, különösen úgy, hogy a lista elejét döntően kisebb, feltörekvő gazdaságok dominálják, ahol a gyors növekedés sokszor alacsonyabb bázisról indul.

Az adatokból az is kiolvasható, hogy Magyarország ebben a mezőnyben inkább a stabil felzárkózók közé tartozik, nem pedig a kiugró, egyszeri hatások által hajtott gazdaságok közé. Míg például Guyana esetében az olajszektor robbanásszerű felfutása torzítja a képet, addig a magyar növekedés mögött várhatóan inkább szélesebb gazdasági alapok, erősebb EU-s integráció, az ipari termelés, szolgáltatások és beruházások állnak.

Mit jelent ez a magyar lakosságnak?

Ideális esetben a GDP-növekedés együtt járhat a bérek emelkedésével, a fogyasztás bővülésével és általában az életszínvonal javulásával is. Ugyanakkor fontos látni, hogy ez a mutató nem egyenlő a tényleges jövedelmek növekedésével. A GDP növekedése nem minden esetben csapódik le egy az egyben a háztartások pénztárcájában.

Az, hogy ebből mennyit éreznek meg a magyarok, nagyban függ attól, hogy a gazdasági bővülés mennyire jelenik meg a bérekben, mennyire marad alacsony az infláció, illetve hogyan alakulnak az adók és a közszolgáltatások színvonala.

Láthatjuk azt is, hogy Magyarország olyan országokkal van egy szinten, mint Izland vagy Törökország, miközben több régiós versenytárs, például Lengyelország vagy Bulgária, még ennél is gyorsabb növekedést érhet el. Ez azt jelzi, hogy bár a magyar gazdaság továbbra is felzárkózási pályán maradhat, a régión belüli verseny kifejezetten erős lesz a következő években.

Összességében tehát a 23,9 százalékos növekedési előrejelzés egy pozitív, de a környező országokhoz képest nem kiugró képet fest Magyarországról. A gazdaság bővülhet, az életszínvonal emelkedhet, de a valódi kérdés az lesz, hogy ebből mennyit érzékelnek majd ténylegesen a háztartások a mindennapokban.

A világ élén azért nem lesz változás

A kép azonban akkor válik igazán teljessé, ha nemcsak a százalékos növekedést, hanem az abszolút jövedelemnövekedést is megnézzük. Ebben a mutatóban már egyértelműen a gazdagabb országok dominálnak. Az előrejelzések szerint olyan államok, mint Liechtenstein, Izland, Írország vagy Katar, több tízezer dollárral növelhetik az egy főre jutó GDP-t 2026 és 2030 között.

Az adatokból az is kiolvasható, hogy a gyors növekedés és a nagy összegű jövedelembővülés ritkán jár együtt. Éppen ezért különösen érdekes, hogy néhány ország, például Izland, Guyana és Litvánia, mindkét rangsorban szerepel. Ezek az országok nemcsak gyorsan növekednek, hanem közben jelentős mértékben növelik az egy főre jutó jövedelmet is. Utóbbi listán a top25-be Magyarország egyébként már nem fért bele.