Megszületett a nagy döntés: megvan a céldátum, ekkor búcsúzhatunk a forinttól Magyarországon

A választások óta a forint látványos erősödést mutatott mind az euróval, mind a dollárral szemben. Az euró jegyzése a korábbi 375 forintos szintről hirtelen a 360–365-ös sávba süllyedt. Ez a közel másfél évtizedes rekordnak számító havi teljesítmény egyértelműen a befektetői bizalom növekedésének köszönhető. A piacok egy kiszámíthatóbb és hitelesebb gazdaságpolitikát áraznak be. Különösen igaz ez a zárolt uniós források felszabadítására és az euróbevezetés melletti elköteleződésre. A kormányzat már megkezdte a tárgyalásokat Brüsszellel, és világossá tették, hogy a cél a csatlakozási feltételek teljesítése az évtized végére - jelentette a Portfolio.

Bár a magyar társadalom többsége támogatja a közös európai fizetőeszköz bevezetését, a folyamat komoly gazdasági kihívásokat tartogat. Magyarország ugyanis jelenleg egyetlen maastrichti konvergenciakritériumot sem teljesít. A tervek szerint a kormány széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést indít a konkrét lépések megtétele előtt. Ezt követően, várhatóan ősszel, bemutathatnak egy új középtávú költségvetési pályát. Ez felvázolja majd, hogyan tervezik a jelenlegi magas államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá szorítani. A fegyelmezett gazdálkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy az államadósság is csökkenő pályára álljon.

A csatlakozási folyamat első érdemi állomása a bankunióval való szorosabb együttműködés lehet, amelyet az ERM II árfolyamrendszerbe való belépés követ. Ez a mechanizmus az euró "előszobája". Itt a hazai devizának legalább két évet kell eltöltenie úgy, hogy az árfolyama legfeljebb egy szigorú, plusz-mínusz 15 százalékos sávban ingadozhat az euróhoz képest. Ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Banknak is alkalmazkodnia kell. A jelenlegi 3 százalékos inflációs célt fokozatosan a frankfurti Európai Központi Bank 2 százalékos célkitűzéséhez kell igazítania.

Ha a piacok hitelesnek ítélik a csatlakozási menetrendet, annak már rövid távon is komoly gazdasági előnyei lehetnek. A jelenleg 6 százalék körüli magyar állampapírhozamok megközelíthetik az euróövezet 3 százalékos átlagát. A hozamok csökkenése jelentős megtakarítást eredményezne az adósságszolgálatban. A korábbi régiós csatlakozók közül Magyarország helyzete leginkább a 2009-es szlovák euróbevezetéshez hasonlítható. Ennek oka, hogy a szlovák korona is egy szabadon lebegő árfolyamrendszerből váltott a közös európai devizára.

Bár a szlovák valuta az átállást megelőző években mintegy 25 százalékot erősödött, az elemzők szerint a forint esetében ekkora ugrás nem várható. A jelenlegi globális gazdasági környezet ugyanis jóval borúsabb, mint a kétezres évek közepén tapasztalt fellendülés idején. Ugyanakkor egy megvalósítható, fegyelmezett költségvetéssel párosuló konvergenciaprogram tartós és fokozatos felértékelődést hozhat a forint számára a következő években. Szakértők szerint a magyar gazdaság fejlettsége már megengedi az integrációt. A döntés most a politikai és gazdasági vezetők kezében van, hogy a kitűzött 2030-as dátum ne csupán egy ambiciózus ígéret, hanem valósággá váló terv legyen.