Stratégiai hibát vétett Magyarország? Emiatt fizethetünk rá most extrán az iráni olajválságra

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy a gáz és az olaj ára az iráni konfliktus hatására megugrott. Ezzel szemben az unión belüli atomenergiából és megújuló forrásokból származó energia ára stabil maradt. Bár Orbán Viktor miniszterelnök a napokban levélben kérte az orosz energiahordozókra kivetett szankciók felfüggesztését, von der Leyen szerint a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz stratégiai hiba lenne. Ez a lépés ugyanis csak növelné az Európai Unió sebezhetőségét.

A statisztikák igazolják az uniós függetlenedési törekvéseket. Míg 2021-ben Oroszország adta az EU gázimportjának 43 és olajimportjának 27 százalékát, 2024-re ezek az arányok 18, illetve 3 százalékra estek vissza. Az unió teljes importfüggősége azonban továbbra is magas. Az Eurostat adatai szerint az EU 2023-ban az energiaigényének 58,4 százalékát fedezte importból. Nemzetközi összehasonlításban ez jelentős kitettségnek számít, amely jóval meghaladja például Kína vagy India szintjét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Visszatérhet a 2022-es benzinkáosz Magyarországon? Szakértők szerint az ársapka visszafelé is elsülhet

Az olajpiacot ismét geopolitikai feszültségek rázzák meg: egy elhúzódó közel-keleti konfliktus tartósan magas energiaárakat hozhat, miközben Magyarországon az üzemanyagárak befagyasztása újra ellátási kockázatokat teremthet.

A hazai folyamatok azonban több ponton is ellentétesek az uniós trendekkel. Magyarország általános importfüggősége 2010 és 2023 között 57-ről 62 százalékra emelkedett. Bár a földgáz esetében a korábbi, szinte teljes orosz dominancia 60 százalék köré csökkent, a kőolajnál drasztikus a növekedés. A hazánkban felhasznált olajnak ma már a 92 százaléka érkezik Oroszországból, szemben a 2021-es 61 százalékkal.

Ez a növekvő energiafüggőség és az árak emelkedése a gazdaságra is közvetlen veszélyt jelent. Az S&P hitelminősítő vezető elemzője nemrég arra figyelmeztetett, hogy a megugró energiaárak miatt megnőtt a magyar adósosztályzat leminősítésének kockázata.

A globális példák azt mutatják, hogy a függetlenedés felgyorsítható lenne, de ehhez lényegesen több beruházásra van szükség. Míg Kína a GDP-jének 3,8 százalékát fordította energiafüggetlenségének növelésére az elmúlt években, az európai országok ennek kevesebb mint felét költötték erre a célra. A kitettség csökkentésének legkézenfekvőbb módja a villamosítás. Jelenleg az EU energiaigényének csupán 22 százalékát fedezik villamos energiával. A már ma is rendelkezésre álló, piacképes technológiákkal azonban ez az arány gyorsan, akár további 67 százalékkal is növelhető lenne.