Végleg befellegzett az összeszerelő üzemeknek? Kiderült az új stratégia, ami felpörgetheti a hazai béreket

Kapitány István gazdasági miniszter és Kármán András pénzügyminiszter parlamenti meghallgatásukon egyértelművé tették a változás szükségességét. Kiemelték, hogy szakítani kell a korábbi mennyiségi szemlélettel, amely az alacsony hozzáadott értékre, a gyenge forintra és a puszta összeszerelésre épített.

Az új stratégia értelmében az a jó beruházás, amely fejlett technológiát honosít meg, tisztességes béreket biztosít, magyar beszállítókra támaszkodik, és tiszteletben tartja a környezetvédelmi előírásokat. A tárcavezetők szerint az előző időszak iparpolitikája, különösen a nagy akkumulátoripari fejlesztések erőltetése, gazdasági zsákutcának bizonyult. Ez a megközelítés régiós leszakadáshoz vezetett, ezért most teljes irányváltásra van szükség.

A modellváltás sikerének kulcsa a magyar export hazai hozzáadott értékének növelése. Bár a magyar gazdaság rendkívül nyitott, az exportált termékek – például az itthon összeszerelt járművek – értékének jelentős részét az importált alkatrészek adják.

Ha a hazai hozzáadott érték alacsony, akkor kevesebb tőke marad az országban, amelyet bérekre, fogyasztásra, szolgáltatásokra vagy beruházásokra lehetne fordítani. Ez a jelenség közvetlenül és súlyosan érinti a hazai kkv-szektorban, sőt a szolgáltatóiparban dolgozók fizetését és életszínvonalát is.

– jegyzi meg az írás.

Nemzetközi összehasonlításban az ország jelenleg gyengén teljesít ezen a téren. A magyar export hazai hozzáadott értéke mindössze 53,5 százalékos, amivel az Európai Unió sereghajtói közé tartozunk. Eközben a cseh és a lengyel gazdaságban ez az arány 60-68 százalék körül mozog, a nyugat-európai államokban pedig a 76 százalékot is eléri.

Ez az alacsony mutató arra utal, hogy a magyar gazdaság túlságosan kiszolgáltatott pozícióban, főként a bérgyártás szintjén kapcsolódott be a globális értékláncokba. Ezt a helyzetet számos tényező súlyosbította az elmúlt években. Hozzájárult az energiaválság, a tartósan gyenge forint, a hazai beszállítói hálózat leépülése, valamint a rendkívül nagy importigényű akkumulátorgyárak térnyerése is.

– áll az elemzésben.

A gazdaságkutatók szerint a kilábaláshoz elsősorban a meglévő húzóágazatok, például a jármű- és a villamosipar hazai beágyazottságát kell erősíteni. El kell érni, hogy a multinacionális vállalatok az állami támogatásokért cserébe több hazai beszállítót integráljanak a termelésbe. A puszta gyártás helyett a magasabb béreket biztosító tevékenységekre, például a kutatás-fejlesztésre, a logisztikára és a menedzsmentre kell helyezni a hangsúlyt.

Mindemellett elengedhetetlen a gazdaság diverzifikációja is. Nyitni kell a magasabb hazai tudást és innovációt igénylő ágazatok felé, mint amilyen az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az orvosiműszer-gyártás, a digitális szektor, valamint az üzleti szolgáltatóközpontok piaca.

A sikeres fordulathoz átfogó szakpolitikai lépésekre van szükség. A külföldi működőtőke-beruházások ösztönzésekor a mennyiség helyett a minőséget kell előtérbe helyezni. Emellett elengedhetetlen az oktatás és az átképzési rendszer reformja, az egyetemek és a versenyszféra szorosabb összekapcsolása, valamint egy kiszámítható, korrupciómentes üzleti környezet megteremtése.

Számos régiós példa bizonyítja, hogy a fókuszváltás sikeresen végrehajtható. Észtország a digitális szolgáltatásokkal, Románia és Lengyelország az informatikai szektorral ért el áttörést. Csehország pedig a félvezetőipar és a fejlett feldolgozóipari technológiák bevonzásával tudott sikeresen elmozdulni egy magasabb hozzáadott értéket és jobb béreket kínáló gazdasági modell felé.