Mit jelent a progresszív adózás? Ez a sávos, egykulcsos és többkulcsos adózás lényege

Cikkünkben a magyarországi személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség kapcsán vizsgáljuk meg, mi a különbség az egykulcsos adó és a többkulcsos adó között. Tudd meg, mikor, milyen adózási rendszer volt érvényben Magyarországon és melyek a jelenleg használatos egykulcsos adórendszer jellegzetességei! Mi a progresszív jelentése, miben tér el az egykulcsos adózástól a többkulcsos adózás, mely országokban használják ezt az adózási módot és mik a sávos adózás tulajdonságai!

Így adózunk Magyarországon 2025-ben: mi az egykulcsos adó jelentése?

Hogy megérthessük, miben rejlenek az egykulcsos és a progresszív adózás közötti különbségek, először tisztáznunk kell, mi az egykulcsos adózás jelentése. Magyarországon a magánszemélyek jövedelmeire személyi jövedelemadó (szja) fizetési kötelezettség vonatkozik: az adó alapja a magánszemély összes jövedelme, beleértve a munkáltatótól kapott havibért és az egyéb önálló tevékenységekből származó bevételeket (pl. egyéni vállalkozói és őstermelői jövedelem), az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, illetve a kamatokból, osztalékokból szerzett profitot is.

Az alkalmazotti munkaviszonyban dolgozó személyek jövedelmeit munkáltatói járulék (ez a 13%-os szociális hozzájárulási adó) és munkavállalói járulékok terhelik – utóbbi kategóriába tartozik – az egyedi alapon meghatározott adó- és járulékkedvezményeket nem számítva – a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék és a 15%-os személyi jövedelemadó (ennek mértékét a 1995. évi CXVII. törvény határozza meg), amelyek mindenki jövedelmét egyforma arányban terhelik.

Magyarországon tehát 2025-ben egykulcsos adó (nevezik még lineáris adónak vagy flat tax-nek is) van érvényben, ami azt jelenti, hogy a 15%-os szja a magánszemély jövedelmének nagyságától függetlenül mindenkire egyformán vonatkozik, így az adó mértéke a jövedelemmel egyenesen arányosan (lineárisan) emelkedik.

Ugyanakkor az egykulcsos adózást is bonyolíthatják különféle adókedvezmények, amelyek tovább árnyalják az első ránézésre egyszerűnek tűnő adórendszert. A Pénzcentrum korábbi cikkében Dr. Dóda Balázs ügyvédet, az adoeljaras.hu szakértőjét kérdeztük a magyarországi egykulcsos adórendszer előnyeiről és hátrányairól. A szakember kifejtette, hogy még ma sem teljesen egységes a rendszer, mivel jelenleg hatféle adókedvezmény is él, amelyek jelentősen módosíthatják a ténylegesen befizetett adó összegét. Elárulta, hogy:

A jelenlegi rendszer alapvetően a magasabb jövedelműeknek és a többgyermekes családoknak kedvez. A legnagyobb vesztesei azok lehetnek, akik alacsony jövedelemből élnek, nem nevelnek gyermeket és elmúltak 25 évesek. Összességében tehát Magyarország jelenlegi jövedelemadó-rendszere technikailag egykulcsosnak tekinthető, de a kedvezmények és korrekciós mechanizmusok miatt ennél árnyaltabb a valóság.

Progresszív adózás: mi a progresszív jelentése?

A progresszív jelentése többféleképpen is értelmezhető attól függően, hogy éppen milyen kontextusban használjuk ezt a kifejezést. A progresszív jelzőt általánosságban a pozitív értelemben vett társadalmi előrehaladásra, a fejlődésre, az újító, haladó szellemű dolgokra vagy személyekre használjuk, mindemellett használatos a kifejezés az optikában és a közgazdaságtanban is - utóbbi esetben leggyakrabban fokozatosan emelkedő, növekvő jövedelmet, teljesítményt, adót értünk alatta.

Az egykulcsos adótól megkülönböztetjük a többkulcsos adót, amelyet más néven progresszív adónak vagy sávos adózásnak is nevezünk. Az adózásban progresszív adórendszernek nevezzük azt, amikor a jövedelem növekedésével együtt progresszíven, azaz ebben a kontextusban értelmezve "fokozatosan, lépcsőzetesen" növekszik az adókulcs is, ami azzal jár, hogy

a magasabb jövedelmű magánszemélyek százalékos arányban is több jövedelemadót fizetnek az alacsonyabb jövedelműeknél. Az emelkedő adókulcs nem a személy teljes jövedelmére vonatkozik, hanem kizárólag az adott bevételi sávba eső összegrészre.

Progresszív adózás esetén jövedelmi értékhatárok – ún. bevételi „sávok” - kerülnek megállapításra, vagyis a magánszemélyek jövedelmére vonatkozó szja-t aszerint határozzák meg, hogy az adóalany bevétele melyik jövedelmi sávba tartozik. Azokban az országokban, ahol többkulcsos adórendszer van érvényben, alapvetően az alacsonyabb jövedelmű magánszemélyeknek kedveznek, ám az, hogy melyik rendszer miért előnyösebb, évek óta vita tárgyát képezi.

Érdekesség, hogy nem csak a terhek, hanem az adókedvezmények is emelkedhetnek progresszív módon – erre remek magyarországi példa lehet a családi adókedvezmény, melynek összege gyermekenként annál magasabb, minél több gyermeket nevel a család. A családi adókedvezmény és más adókedvezmények (beleértve a 30 év alatti anyák kedvezményét és a három gyermekes anyák szja mentességét is) a családi pótlékra való jogosultságtól függenek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Két és három gyermekes anyák szja-mentessége 2025: itt van minden eddig ismert részlet

Három gyermekes anyák szja mentessége: a 3 gyermek szja mentesség mikortól érvényesíthető, mennyi az szja mentesség 3 gyerek után és az szja mentesség 2 gyerek után?

Lineáris és sávos adózás: melyik országban hogyan adóznak?

A legtöbb európai országban a bonyolultabb többkulcsos adózás, azaz progresszív, sávos adózás van érvényben, beleértve Észak- és Nyugat-Európa összes országát, illetve a mediterrán országok egy részét is. Európában a következő országokban alkalmaznak lineáris, egykulcsos adórendszert 2025-ben:

• Magyarország (15%);
• Románia (10%);
• Ukrajna (18%);
• Észtország (22%);
• Moldova (12%)
• Szerbia (10%);
• Koszovó (10%);
• Bulgária (10%);
• Észak-Macedónia (10%);
• és Grúzia (20%).

A progresszív, sávos adózás jellegzetességeit kiválóan illusztrálja például a német adórendszer, ahol 2025-ben évi 12.096 € minimáljövedelemig nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Németországban évi 12.097 €-tól 17.430 €-ig egységesen 14% az adó - ez a teher a minimális bevételi sávot meghaladó összegrészre vonatkozik, az ez alatti összeg továbbra is adómentes. Ennél magasabb, 17.431 €-tól 68.430 €-ig terjedő jövedelem esetén pedig az adó fokozatosan emelkedik 14%-ról 42%-ra (a minimálösszegig szintén adómentes a jövedelem, 17.430 €-ig pedig 14%).

A fentieket meghaladó, évi 68.431 €-tól 277.825 €-ig terjedő magasabb személyi jövedelem esetén egységesen 42% a német szja (az ez alatti jövedelmi sávokra ugyanúgy, ahogy az előzőeknél, az alacsonyabb adómértékek érvényesek). A legmagasabb adószint az évi 277.826 € feletti jövedelműekre vonatkozik: nekik 45%-os jövedelemadót kell fizetniük 2025-ben (de csak a 277.826 € feletti összegrészre - ez alatt szintén a fenti, fokozatosan emelkedő sávok érvényesek). Az említett sávos adózás értékhatárokat itt is befolyásolják az egyedi alapon meghatározott adókedvezmények.

A magyar adórendszer változása: a többkulcsos adótól az egykulcsosig

Az első átfogó adóreform Magyarországon 1987-ben valósult meg, akkor vezették be a személyi jövedelemadó fogalmát. A jelenleg is alkalmazott Szja tv. 1995-ben született meg: az új szabályzás értelmében 1996-tól 6 adókulcsot határoztak meg, amelyek a következők voltak (a százalékban meghatározott adókulcsok nem az egész jövedelemre értelmezendők, hanem kizárólag az adott bevételi sávba eső jövedelmekre):

• alsó kulcs: 20% (évi 150 000 Ft jövedelemig);
• 2. kulcs: 25% (150 001 és 220 000 Ft között);
• 3. kulcs: 35% (220 001 és 380 000 Ft között);
• 4. kulcs: 40% (380 001 és 550 000 Ft között);
• 5. kulcs: 44% (550 001 és 900 000 Ft között);
• felső kulcs: 48% (900 000 Ft felett).

A fenti adókulcsok voltak a magyarországi progresszív adózás első bérsávjai, amelyeket az adótörvény bevezetését követő évek során 2001 és 2010 között (2008-at leszámítva) minden évben megváltoztattak. 2001-től a korábbi 6 adókulcsot 3 kulcsra csökkentették, így jöttek létre az alsó (20%), középső (30%) és felső (40%) kulcsok, amelyek az adózási sávok éves emelését leszámítva 2004-ig nem változtak. 2004-ben még maradt a háromsávos progresszív adórendszer, azonban az alsó kulcsot 18%ra, a középső kulcsot 26%-ra, a felső kulcsot pedig 38%-ra változtatták.

A következő nagyobb mérföldkő 2005-ben jött el, amikor a 2001-től 2004-ig tartó háromkulcsos sávos adózást kétkulcsos rendszer váltotta fel. Az alsó kulcs jövedelmi sávját évi legfeljebb 1 500 000 Ft-ban határozták meg, amely után 18% szja-t kellett fizetni, a felső kulcsba eső összegrész után pedig 38% adó terhelte a személyi jövedelmeket. 2006-ban az összeghatár emelése mellett a felső kulcsra vonatkozó adómérték változott: a korábbi 38%-ról 36%-ra csökkentették a személyi jövedelemadót. Ezután az összeghatár emelése mellett ugyanezek a kulcsok maradtak 2009-ig. A felső kulcs mértéke 2010-ben 32%-ra, az alsó kulcs pedig 17%-ra csökkent (akkoriban 5 000 000 Ft éves bevétel volt a két sáv közötti határ).

Ahogy a fentiekben már jeleztük, a sávos adózás Magyarországon 2010. december 31-ével bezárólag szűnt meg: 2011. január 1-től 2015. december 31-ig már a jelenleg is használt egykulcsos adózás volt érvényben, kezdetben általános, 16%-os mértékű személyi jövedelemadóval. A jelenlegi 15%-os szja 2016. január 1-jétől van érvényben. Az egykulcsos adórendszer előnyei közé tartozik az egyszerűsége és a kiszámíthatósága, azonban a rendszer kritikájaként tartjuk számon, hogy a progresszív adómodell alkalmazása csökkenti a társadalmi különbségeket.