Mi lesz a forinttal? Megszólaltak a gazdasági elemzők, ez fájni fog mindenkinek

Az idén mindössze fél százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, aminek legfőbb húzóereje tavalyhoz hasonlóan a fogyasztás – olvasható az OTP Bank friss Befektetési Kitekintőjében. A beruházások sorozatban a harmadik évben zsugorodhatnak egyes költségvetési intézkedések és az uniós források hiánya miatt. Az exportot a gyenge európai növekedési kilátások sújtják, emellett törékeny a kereslet az ipari termékek és az autók iránt, valamint erős a verseny a kínai gyártók oldaláról.

Élénkülhet a növekedés jövőre

A Bank szakemberei szerint 2026-ban 2-2,5 százalékra gyorsulhat a gazdaság növekedési üteme, amit elsősorban továbbra is az 5 százalék feletti bővülést produkáló fogyasztás fűthet a választás előtti intézkedéseknek és az erőteljes bérnövekedési ütemnek köszönhetően. A beruházások a mélypont után emelkedhetnek, az export területén pedig a belépő új kapacitások (BMW, CATL) hozhatnak fordulatot.

A bank szakemberei szerint egyébként 2026-ban az eddigi intézkedésekkel konzisztens a GDP 5 százalékára emelt költségvetési hiánycél, de a tavaszi választások előtt még jöhetnek további növekedésélénkítő bejelentések. A választások után ugyanakkor feltehetőleg a fokozottabb költségvetési fegyelem felé mozdulhat a fiskális politika.

A magyar gazdasági mutatók közül kiemelkedően jó a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg egyenlege a 2025-ös 2 százalékos többlet után jövőre 1 százalékos pluszt mutathat -, a külső adósságmutatók régiós összevetésben átlagosnak nevezhető szinten stagnálnak, a devizatartalékok pedig érdemben meghaladják a megfelelőnek tartott szintet.

Az infláció szempontjából is érdekes év lehet 2026, hiszen az év elején várhatóan átmenetileg a jegybank 3 százalékos célja alá esik majd az áremelkedési ütem, részben az új jegybanki vezetés új árfolyampolitikájának köszönhetően erős árfolyam, részben az alacsony olajárak, részben pedig az elhalasztott jövedéki adóemelés miatt. Utána viszont várhatóan emelkedik majd az infláció és ismét megközelíti majd a toleranciasáv 4%-os felső szélét. Ráadásul nem elhanyagolhatóak a felfelé mutató kockázatok az erőteljes minimálbér-emelkedés, a keresletet élénkítő költségvetési intézkedések miatt. A Bank szakemberei azzal számolnak, hogy az árrésstopok jövőre is érvényben maradhatnak, ha eltörölnék őket, az akár egy százalékpontos ugrást is jelenthetne az inflációban.

Itt lehet a forinterősödés vége?

2025-ben nem változott a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat, mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fontosabbnak ítélte a forint stabilitását és a hosszú hozamokat, mint a kamatcsökkentés esetleges növekedésélénkítő hatásait. Ha az év eleji áremelés mérsékelt marad és az inflációs alapfolyamatok kedvezően alakulnak, akkor 2026-ban megnyílhat a lehetőség az irányadó kamat esetleges csökkentésére, sőt, az OTP Bank szakértői két kamatcsökkentést valószínűsítenek.

A jelenlegi szintről nem számítanak további jelentős forinterősödésre a elemzők, ugyanakkor 2026 első negyedévében a mostani árfolyam környékén maradhat az euró jegyzése. Szerintük az elmúlt hónapok jelentős erősödése után még mindig 3-4 százalékkal alulértékelt lehet a forint, amelynek reális árfolyama 370-375 körül lenne. Számottevő forintgyengülésre sem kell számítani, mivel a jelentős kamatkülönbözet továbbra is támogatja a forintot, így a bank szerint érdemes lehet tartani a korábban nyitott pozíciókat.

Adósságcsapdában a világ?

A világgazdasággal kapcsolatban elsősorban az adósságráták fenntarthatósága lehet a legkomolyabb aggodalom a következő időszakban. A költségvetési lazítás miatt Amerikában és az eurózónában is felvetődhet ez a kérdés az elemzők szerint. A részvénypiacok a legtöbb esetben már kifejezetten drágának számítanak az elmúlt évek emelkedése után, de a laza fiskális és monetáris politikai környezet és az emelkedő vállalati profitok továbbra is hátszelet jelentenek.

Az elemzők szerint az amerikai piacot továbbra is a technológiai cégek húzhatják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásaikkal. Európában a beinduló költségvetési lazítás és a védelmi kiadások növelése adhat új impulzust a piacoknak. Kelet-Közép-Európa pedig továbbra is az egyik legolcsóbb részvénypiacnak számít globálisan, akár 10-20 százalékos emelkedés jöhet még a jelenlegi szintről is a régiós részvényekben.

A nyersanyagok kapcsán felemás a kép: „az ipari fémek közül a réz, valamint az urán és az arany kilátásai továbbra is kedvezőek, viszont az olaj piacán például indokolt lehet a kivárás” – állítja Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője.