Rendkívüli előrejelzés érkezett: ez a magyar gazdaság kilátásait is alapjaiban írhatja át

Európa vezető gazdasági hatalmának teljesítménye 2023 óta lényegében stagnál. A jelentős súlyt képviselő ipari ágazat pozíciót vesztett meghatározó exportpiacain, miközben a német háztartások a költekezés helyett a megtakarítást részesítették előnyben, az állam pedig szigorú költségvetési politikát folytatott.

A fordulat jelei az idei évben mutatkoztak meg, miután Friedrich Merz kancellár új fiskális keretrendszert vezetett be, és ambiciózus védelmi, valamint infrastrukturális fejlesztési programot hirdetett. Ezek az intézkedések teremthetik meg az ipari termelés felfutásához és a háztartások bizalmának erősödéséhez szükséges feltételeket.

"A haladás eleinte visszafogott lesz, aztán fokozatosan gyorsul" – fogalmazott Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke. Hozzátette: "2026 második negyedévétől a gazdasági növekedés számottevően erősödik, főként a kormányzati kiadásoknak és az export bővülésének köszönhetően."

A német jegybank prognózisa szerint 2025-ben mindössze 0,2 százalékos GDP-bővülés várható, ami némileg kedvezőbb a korábban várt teljes megtorpanásnál. A 2026-ra vonatkozó előrejelzés 0,6 százalékos növekedést vetít előre, ami visszafogottabb a júniusban még valószínűsített 0,7 százaléknál.

Az áremelkedési folyamatok terén érdemi korrekciót hajtott végre az intézmény, amit a vártnál dinamikusabb bérkiáramlás indokolt. A Bundesbank elemzői szerint a béremelkedés üteme még éveken át meghaladhatja a történelmi átlagértékeket.

A számítások szerint a nominálbérek 2025-ben 4,7, a rákövetkező évben pedig 4 százalékkal emelkedhetnek. A későbbi időszakban is csupán nagyjából 3 százalékra mérséklődhet a növekedési ütem. A jelenség mögött a kedvező munkaerőpiaci helyzet, a mind súlyosabb szakemberhiány és a ledolgozott órák számának emelkedése áll.

A dinamikus bérnövekedés felfelé tolja az árszínvonalat. A fogyasztói árak 2025-ben előreláthatólag 2,2 százalékkal emelkednek, szemben a korábbi 1,5 százalékos várakozással. A volatilis tételektől – élelmiszertől és energiától – megtisztított maginfláció prognózisát 1,9 százalékról 2,4 százalékra emelte a német jegybank.

A német adatok felülvizsgálata jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Központi Bank csütörtöki ülésén az euróövezet 2026-ra vonatkozó inflációs várakozását 1,7 százalékról 1,9 százalékra korrigálta felfelé. Az EKB egyben jelezte, hogy nem tervez gyors fordulatot a monetáris kondíciók terén – idézte a Reuters.

Az EKB júniusban módosított utoljára az alapkamatokon, és a pénzpiacok 2026 előtt nem is áraznak be újabb lépést. Az euróövezeti monetáris tanács döntéshozatali mechanizmusait ismerő források szerint a vezetők összességében egyetértenek a piaci konszenzussal.

A Bundesbank előrejelzése arra is rámutatott, hogy az állami beruházási tervek következtében Németország a német újraegyesítés óta eltelt három évtized legnagyobb költségvetési deficitje felé tart. A jegybank ezért azonnali lépéseket sürget az államháztartási egyensúly helyreállítása érdekében.

A számítások szerint a tervezett fejlesztések, az adócsökkentések és a transzferkifizetések együttesen 2028-ra a GDP 4,8 százalékára duzzaszthatják az államháztartási hiányt. Ez 1995 óta, vagyis a keleti és nyugati országrész egyesítését követő időszak óta a legmagasabb érték lenne.

"Jelenleg nem világos, hogyan szándékozik a központi kormányzat kezelni a nemzeti költségvetési szabályok 2028-ig történő betartásának biztosítására irányuló sürgős intézkedési igényt" – fogalmaz a Bundesbank havi jelentése.

Az emelkedő deficit mellett Németország államadóssága GDP-arányosan továbbra is mérsékelt szinten marad. A jelenlegi mintegy 63 százalékról 2028-ra várhatóan 68 százalékra emelkedik.