Válaszút előtt az MNB: mikor léphetik meg a kamatcsökkentést Varga Mihályék?

Tavaly szeptember óta nem módosult a magyar alapkamat, így továbbra is 6,5% az irányadó ráta. A jegybank élén történt vezetőváltás ellenére a Monetáris Tanács továbbra is rendkívül óvatos álláspontot képvisel a lazítással kapcsolatban. A hivatalos kommunikáció szerint a jelenlegi kondíciók fenntartása indokolt, és csak megfontoltan lehet változtatni a monetáris politikán - írja a Portfolio.

Az elmúlt időszak gazdasági fejleményei sem kedveznek a kamatcsökkentésnek. A júniusi inflációs adat 4,6%-ra emelkedett, ami távolabb vitte a gazdaságot egy esetleges monetáris lazítástól. Bár a júliusi inflációs adatok a magas tavalyi bázis miatt enyhülést hozhatnak, középtávon az árrésstopok várható kivezetése újabb inflációs nyomást eredményezhet, különösen 2026-ban.

A Portfolio által megkérdezett szakértők egyhangúlag a jelenlegi 6,5%-os kamatszint fenntartását várják a keddi ülésen. Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint sem a hazai, sem a nemzetközi folyamatok nem teszik lehetővé a lazítást, kiemelve a magyar infláció emelkedését és a vámháborúval kapcsolatos bizonytalanságokat.

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató szakértője pozitívumként említette, hogy a közel-keleti helyzet stabilizálódásával valamelyest enyhültek a geopolitikai feszültségek. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint azonban "a júliusi kamatdöntő mottója akár lehetne ez is: nincs új a nap alatt", mivel nem történt olyan strukturális változás, ami eltérítené a jegybankot a szigorú álláspontjától.

Az MBH Bank elemzői szerint a drágulási ütem célra való visszatéréséhez mindenképpen szükséges, hogy a lakosság inflációs érzékelése és várakozásai jelentősen csökkenjenek. Jobbágy Sándor, a Concorde makroelemzője kiemelte, hogy a kamat várható tartása összhangban van a piaci várakozásokkal és segítheti a forint stabilitásának fennmaradását.

Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint az inflációs kilátásokat övező bizonytalanságok (árrésstopok, vámok, energia- és nyersanyagárak, aszály hatásai) rövid távon a gyengélkedő hazai konjunktúra ellenére sem teszik lehetővé a monetáris lazítást. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója hozzátette, hogy sem az inflációs adatok, sem az árfolyam alakulása nem indokolja a kamat változtatását.

Az idei kilátásokkal kapcsolatban egyre inkább afelé tolódnak az elemzői vélemények, hogy nem lesz kamatvágás. Bár a többség szerint egy 25 bázispontos lazítás még beleférhet az év vége előtt, növekszik azok száma, akik szerint december végén is 6,5% maradhat az alapkamat.

Koncz Péter szerint a következő hónapokban nem fog gyorsulni az infláció, inkább oldalazás várható. Bár ebben a környezetben talán beleférhetne egy kamatcsökkentés, a jegybank elköteleződött amellett, hogy csak akkor csökkent, ha az infláció ismét a célsávon belül alakul. Erre a Századvég elemzője szerint csak 2026 első hónapjaiban lehet példa az árrésstopok fenntartása mellett.

"A rossz növekedési számok miatt egyre nagyobb lesz a nyomás a jegybankon a kamatok csökkentésére. Kérdés, hogy ennek ellen tudnak-e állni" - hangsúlyozza Palócz Éva.

Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője szerint az év második felében enyhülhet az átárazási tér a cégeknél a romló kereslet következtében, így egy kamatvágásra lehet tér az idén. Hosszabb távon azonban bonyolódik a helyzet az árréstopok elengedése és a jövő év első felében tetőző fogyasztásösztönző kormányzati transzferek miatt, amelyek mind inflációt emelő hatásúak.

Az ING sem vár kamatcsökkentést 2025-ben. Virovácz Péter szerint túl sok a kockázat a jövő évvel kapcsolatban: "A mai világban a jövő évi kamatpályát előre jelezni inkább fantasztikum, mint tudomány."

Az MBH Bank friss kommentárja szerint elképzelhető, hogy az MNB év végén mégsem tud kamatot csökkenteni, hanem csak jövőre, és akkor sem olyan mértékben, mint a jelenlegi előrejelzésük.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője kiemelte, hogy a jövőbeni infláció kapcsán figyelembe kell venni az árrésstopok kivezetésének várható hatását, ami a jövő év közepe felé történhet meg. Az ágazati megállapodások (bankok, telekommunikáció) lejáratával együtt ez 1-1,5 százalékpontos lökést adhat az inflációnak. Véleménye szerint a forint még nem elég erős ahhoz, hogy az inflációt fékezze, így ez önmagában nem indokol lazítást.