Ekkor törhet ki a stagnálásból a magyar gazdaság: fájdalmas lehet 2025 második fele?

Virovácz Péter az MNB keddi előrejelzésére is reagált. Emlékeztetett, hogy a magyar gazdaság 2022 óta stagnál, de több bonyodalom is akad a jövőre nézve, egyrészt Trump által korábban belengetett vámháború, illetve a jövő évi magyarországi választás. A legfontosabb kérdés az most a gazdaság szempontjából, hogy mikor állhat vissza növekedési pályára hazánk. Virovácz szerint van reális jövőkép arra, hogy legyen dinamikus növekedés, de idén biztosan nem.

Az MNB előrejelzése alapján nem gondolta volna, hogy a jegybank számítása negatívabb lesz, mint amire például az ING számított. A jegybank szerint 0,8%-os gazdasági növekedésre lehet számítani, Virovácz 1%-kal számol. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Kimondta Varga Mihály: 2025 második felében sem lesz gazdasági növekedés Magyarországon

A Magyar Nemzeti Bank jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését.

A pozitívumok között említette, hogy annyi új impulzus éri a világot (és azon belül Európát és Németországot), hogy ebből a stagnálásból ki lehet törni és ebből táplálkozhat a magyar gazdaság is.

A 2026-os év abban hozhat változást, hogy megnyílhatnak a külső lehetőségek hazánk számára. A német költségvetés elfogadása és az adócsökkentési terv a magyar exportra is jó hatással lehet. Alapvetően hosszabb távon jelenthet a német gazdaság és az EU növekedésének beindulása pozitív impulzust Magyarországnak

- mondta.

A vámháborús helyzet is hozhat egy pozitív változást az EU számára. Ha sikerül jól kihasználnia ezt az ideiglenes állapotot, és megfelelő megállapodásokat kötni más gazdasági szereplőkkel is, akkor a következő 10 évre meghatározó szereplő lehet az Unió, amelyből Magyarország is erősen profitálhat.

A beruházások mélyrepülését több tényező együtt állása is magyarázza:

• Egyrészt, a bruttó állóeszköz felhalmozás alakulásának csökkenése
• másrészt, az üzleti bizalom esése.

A munkaerőpiaccal kapcsolatban elmondta, hogy a munkaerőpiac feszessége könnyen lehet, hogy nem több, mint egy illúzió. Évről-évre romlik a munkaerőpiaci helyzet, romlik a népességszám és a foglalkoztatás is.

Inkább a rejtett leépítések zajlanak országszerte „(elmegy valaki szülési szabadságra nem pótolják, elmegy valaki nyugdíjba, nem pótolják)” – mondta példaként az elemző. A három év stagnálás után egyre több cég dönt úgy, hogy rejtett leépítéseket alkalmaz.

A fogyasztói bizalom alakulásáról arról beszélt Virovácz, hogy azt 1993 óta követik nyomon, és mindössze 17 hónapban mutatott pozitív értéket. A korábbi választások előtt általában fél-egy évvel elkezdett javulni a mutató, de „ezúttal elmarad ez a megszokott élénkülés”. Bár a 2023 tavaszán regisztrált mínusz 50-es mélypontról sikerült valamelyest felfelé mozdulni, az érték továbbra is jócskán negatív tartományban van.

A kormány a hónap elején emelte meg a hiánycélt, amely jelenleg 4,1 százalék. Az eredeti tervek szerint a 2024-es évhez képest 12 százalékos kiadás- és 13 százalékos bevételnövekedéssel számoltak, azonban „jelenleg mindössze 7 százalékos a kiadások és körülbelül 6 százalékos a bevételek emelkedése”. Ez már szerinte strukturális elcsúszást jelez. Virovácz arra is felhívta a figyelmet, hogy további 0,5 százalékos eltérés valószínűsíthető, így bár a hiány alacsonyabb lehet a tavalyinál, mégis meghaladhatja a kormányzati várakozásokat, és elérheti a 4,5 százalékot.

Az inflációs végcéllal kapcsolatban elmondta, hogy 2027 végére érheti el az ország az, hogy 4% alá kerülhet a cél. Az előrejelzések azért változnak gyakrabban, mert több tényező is befolyásolja:

• olajár ingadozása,
• árrésstop egyes élelmiszerekre és háztartási cikkekre,
• önkéntes árkorlátozás a piaci szolgáltatások területén.

Az elemző 2026-ra és 2027-re is 4% körüli inflációval számol. 

Számos költségvetési kockázattal kell szembenézni. A makrogazdasági kilátások romlása rontja az idei és a már elfogadott jövő évi költségvetés teljesíthetőségét. A monetáris politika terén a jegybank nagyon szigorú a kamatvágások terén. A piac újból kamatvágásra számítana az MNB-től, de erre pl. az ING nem lát mozgásteret az idén.

„Idén változatlanul maradhat 6,5% az alapkamat.”

Az elemző előrejelzése szerint az év végére akár 420 forint körül lehet a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest. Több bizonytalansági tényező is gyengítheti a forintot, gondolva itt a háborúra, a vámháborúra és a közelgő választásokra is.