Valósággal befékezett a drágulás Magyarországon: itt a friss jelentés, ez ám a kellemes meglepetés
A júniusi adat alacsonyabb a májusi 1,8 százalékos inflációnál, vagyis tovább mérséklődött az éves pénzromlási ütem
A júniusi adat alacsonyabb a májusi 1,8 százalékos inflációnál, vagyis tovább mérséklődött az éves pénzromlási ütem
Az MNB töredékére csökkentette az idei évre várt infláció mértékét, így a tavaszi előrejelzésben szereplő 3,8 százalék helyett már 1,8 százalékos drágulási ütemmel számol.
A KSH adatai szerint az inflációt továbbra is elsősorban a szolgáltatások drágulása hajtotta, miközben több élelmiszer ára is jelentősen csökkent az elmúlt egy évben.
Az év második felében ugyanis az áremelkedés egyértelmű gyorsulására lehet számítani.
A nemzetközi korrekció a magyar tőzsdét is elérte, ahol a befektetők ma elsősorban a Richter teljesítményére figyelnek.
Áprilisban 2,1 százalékos volt az átlagos drágulás az előző év azonos adataihoz képest.
Hiába csak 1,8 százalék az éves infláció, bizonyos esetekben, a boltokban egészen más számok fogadják a vásárlókat.
Februárban havi és éves összevetésben egyaránt csökkentek az ipari termelői árak az euróövezetben és az Európai Unióban.
Az elemzők egy részét meglepte, hogy az infláció még mindig 2 százalék alatti eredményt produkált, ám az okok ennek ellenére is világosak.
A zökkenőmentes átállásnak köszönhetően gyorsan növekszik a közös fizetőeszköz társadalmi és vállalati támogatottsága.
Februárban újabb látványos áremelkedések jelentek meg a boltokban, több alapvető élelmiszer ára is jócskán feljebb kúszott.
A közeli jövőben megtapasztalhatjuk annak következményeit is, hogy az árrésstop miatt kiskereskedelem elvesztette az eszközeit a piaci feszültségek tompítására.
2026. februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak.
Februárban akár 2016 ősze óta nem látott mélypontra, 2 százalék alá is eshetett a hazai infláció - állítják az emelzők a holnapi adatközlés előtt.
Az elmúlt másfél évtizedben a hazai infláció üteme jelentősen meghaladta az eurózóna átlagát, amiben kulcsszerepet játszott a forint leértékelődése - mutat rá a GKI elemzése.
A magyar deviza teljesítménye jelentősen felülmúlja a régiós versenytársakét, miközben a befektetők a gazdaságpolitikai fordulat lehetőségét mérlegelik.
Miközben az infláció éves átlaga alig haladta meg a 2 százalékot, és havi szinten is csupán 0,3 százalékos volt a drágulás, több termék ára jelentősen csökkent.
Miközben az éves átlagos infláció 2,1, a havi pedig mindössze 0,3 százalék volt, azért bizonyos termékek ezeknél az adatoknál brutálisan nagyobb mértékben drágultak.
A januári infláció jelentősen mérséklődött Magyarországon, ami kedvező gazdasági jelzés, ugyanakkor a banki költségek terén kedvezőtlen változást is hozhat.
A KSH csütörtökön közli a januári inflációs adatokat, amelyek a várakozások szerint több mint öt év után először 3 százalék alatti éves áremelkedést jelezhetnek.