Elismerte Nagy Márton a magyar GDP kapcsán: küzdünk a gazdasági növekedésért

A miniszter előadásában hangsúlyozta, hogy a kormány a lehető legmagasabb gazdasági növekedésért küzd. Kiemelte, hogy míg a belső kereslet erős, a külső kereslet gyenge, és a következő negyedévekben továbbra is a fogyasztás marad a GDP-növekedés fő hajtóereje, a beruházások pedig várhatóan 2025 végétől erősödnek.

A fogyasztás növekedését támogató kulcstényezők között Nagy Márton kiemelte a stabil munkaerőpiacot, a dinamikus reálbérnövekedést, az adócsökkentő politikát, a bővülő lakossági hitelezést és az alacsony inflációt. Megjegyezte, hogy a foglalkoztatottak száma rekordmagas, míg az inaktívak száma történelmi mélyponton van.

A miniszter szerint 2024-ben 9,2%-kal növekedtek a reálkeresetek, és a következő években 5% körüli növekedés várható. Elismerően szólt a bankokról a lakáshitelezés területén elért eredményeikért, kiemelve, hogy a piaci kamatozású hitelezés vált a lakáshitelezés első számú motorjává.

Az inflációval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is küzd az indokolatlan áremelések ellen. Az árréscsökkentésben érintett élelmiszerek forgalma 10%-kal, míg a nem érintetteké csak 5%-kal növekedett. A kiskereskedelmi árréscsökkentés alá eső élelmiszereknél 19,9%-os, a piperáruknál 24,9%-os átlagos árcsökkenés tapasztalható.

A beruházások ösztönzésére a kormány több programot is elindított. A Demján Sándor Program keretében a Széchenyi Kártya már 3%-os kamattal érhető el. Az 1+1 Program első ütemében 183 vállalkozást támogatnak, míg a 100 milliárd forintos Demján Sándor Tőkeprogram a kkv-k versenyképességét fejleszti.

A 150 Gyár Program több mint 10 ezer milliárd forint beruházást érint, és minden vármegyében legalább egy új gyár épülhet. A projektek 55 százaléka magyar vállalatokhoz tartozhat, és kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar, amely a program gyárainak közel harmadát teszi ki.

A költségvetési fegyelem kapcsán Nagy Márton kiemelte, hogy a magyar költségvetés elsődleges egyenlege nulla körül várható. A védelmi kiadásokhoz kapcsolódó új EU-s mentesítési szabályok révén 1,5%-os GDP-arányos költségvetési mozgástér keletkezhet, így 2025-ben a hiány 2,9% helyett 3,7% lehet.