Perverz hatásokat hozhat a boltokba az árrésstop: az igazi horror még csak most következik?

4,2 százalékos volt áprilisban az árak emelkedése az előző év azonos időszakához képest, vagyis úgy tűnik, hogy hiába az árrésstop, nem mentek lejjebb annyival az érintett termékek ára, amennyivel a kormány az intézkedéssel szerette volna lenyomni. Egyelőre vágyálomnak tűnik, hogy benézzen az adat 4% alá a legtöbb elemző szerint.

A CashCast eheti adásában Madár Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét a gazdasági okokról kérdeztük: vajon miért nem érezzük, hogy több és értékesebb a pénzünk, ha egyszer a kormány is épp ezt szeretné elérni? Miért nem megy lejjebb az infláció, és kudarcosnak nevezhetjük-e az árrésstopot? Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét pedig arról faggattuk, hogy a tavaszi fagyok mekkora károkat okoztak: melyik gyümölcsről kell idén szinte teljesen lemondani, valamint ami megmarad, mennyivel lesz drágább? A videót a lenti dobozra kattintva már nézheted is:

Miért nem megy lejjebb az infláció?

Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint némileg meglepő, és semmiképpen sem pozitív fejlemény, hogy a várakozásokkal ellentétben az infláció mértéke még mindig nem tudott 4 százalék alá menni.

Tavaly év végén úgy tűnt, hogy ez az infláció talán már kicsit kifulladt, és egy nagyon látványos inflációcsökkenés tudott bekövetkezni. Itt jött a feketeleves: kiderült, hogy idén év elején is nagyon sokan kezdtek el látványosan újra drágítani. Ennek valószínűleg volt köze a magas béremeléshez, volt köze a tavalyi utolsó negyedév látványos forintgyengüléséhez is, mindenesetre egy nagyon kellemetlen január-februári inflációs adat érkezett. A márciusi ehhez képest már egy kicsit jobb lett, de az egész inflációs pálya átrajzolódott. Ekkor lépett a kormány, és mondta azt, hogy akkor árrésstop lesz az élelmiszerek egy viszonylag széles körében: ez újrarajzolta az inflációs képet, hiszen innentől kezdve az volt a fő kérdés - és erre kaptunk választ tulajdonképpen az áprilisi inflációs adattal - hogy mekkora is lesz az inflációcsökkenés. 4,7%róll arra lehetett számítani, hogy akár 4% alá is benézhet ez az inflációs mutató, végül ez 4,2%-os lett, tehát jól látható, hogy egy picit magasabb lett az infláció annál, mint amit reméltünk

- mondta erről a vezető elemző. Mint hozzátette, az árrésstop az elemzői konszenzus szerint bár tényleg olcsóbbá tette az élelmiszereket, csakhogy nem mindet, hanem egy meghatározott részét.

Valóban az a helyzet, hogy nagyjából 1,3%kal esett vissza a teljes élelmiszerszegmensnek az árszintje márciustól áprilisra, ami nem tűnik soknak. Mindenkinek a fejében élhet olyan szám, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium mondott, hogy 18 százalékkal olcsóbbak a termékek az árrésstop előtti helyzethez képest. Ez igaz is egyébként, ezt látjuk mi is a számokban, csakhogy ugye ez az élelmiszernek egy kis szeletére érvényes. A többi része az vagy még egy kicsit mindig tudott drágulni, de legalábbis nem esett az ára, de ezzel együtt is inkább olyan erős 2%-os átesést vártak az elemzők, és várt a kormány is a megnyilatkozások szerint: ebből lett 1,3.

Hozzátette azt is, hogy szerinte megvalósul a keresztárazás, ami miatt nem érezzük annyira a folyamatos áresést, de kudarcnak emiatt semmiképp nem nevezhető az árrésstop.

Hogy ez miért lett kisebb, azt egyelőre még nem tudjuk, de van egy pár hipotézisünk: az egyik a keresztárazás, hogy máris elkezdtek a kereskedők, a kiskereskedők más termékeket drágítani. Ez azonban árfigyelő rendszer adatai alapján ez még nem látszik. Azt gondoljuk, hogy ez később fog eljönni, néhány hónap múlva indul el ez igazán. A másik gyanúnk az az, ami technikai hatás, hogy nem nagyon lehetett azt pontosan megmondani, hogy márciusban pontosan mennyit mért be mindebből a KSH. 17-én vezették be az árréstopot, és 20-áig a KSH mérte a márciusi árakat, és hogy pontosan mennyire ment bele már egy része ennek az árréstopnak, azt nagyon nehéz megmondani. Azt nem mondanánk egyáltalán, hogy a kormányzat saját célkitűzéséhez képest, miszerint hogy egy kicsit fogjuk meg az élelmiszer-inflációt és menjen lejjebb, ez kudarc lenne, de kétségtelen, hogy azt az ő várakozását, hogy 5%-os, 5% alá süllyedjen az élelmiszer-infláció, egyelőre nem teljesült, 5,4% az érték jelen pillanatban. Hogy ez még tud-e mérséklődni a következő hónapokban, az azért kérdéses, mert azt gondoljuk, hogy egyszerűen egy március 17-i intézkedés teljes egészében meg kellett már, hogy jelenjen egy áprilisi adatban. Azt gondoljuk, hogy emiatt már tovább nem fog esni az élelmiszerárszint, úgyhogy kíváncsian várjuk, hogy a következő hónapokban már elindulnak-e esetleg ilyen ellentétes irányú hatások

- mondta még erről a Portfolio vezető elemzője. Azt is elmondta: az árrésstop nem húzódhat el a végtelenségig, és ennek az az oka, hogy a boltok nem fogják bírni - mint azt jelezték is.

Ha valóban igaz az a várakozás, hogy tartósan velünk maradnak ezek az árstopok és nem tudja, esetleg nem akarja a kormány kivezetni, mert tart a visszaemelkedésétől ezeknek az áraknak, akkor azt gondolom, hogy előbb-utóbb ezek a perverz hatások visszahatások elkezdenek érzékelhetővé válni. Vannak boltok, akik nem bírják ezt, mert veszteséget termelnek ebben az időszakban, vagy legalábbis az elvárt nyereségbe mélyen belevág

- zárta gondolatait Madár István.

Pszichés oka is van a bolti drágulásnak

Madár István azt is elmondta stábunknak, hogy szerinte a béremelések kompenzálják az infláció növekedési ütemét, csakhogy ez sem fog minden magyarra vonatkozni - ennek pedig a szokásaink szabnak gátat.

Ha csak úgy fogalmazzuk meg ezt a kérdést, hogy van egy áremelkedési ütem, meg egy munkavállaló, aki a vállalkozói átlagot jelenti, akkor igen, kompenzálja. Az idén 5% körüli inflációt várunk, és ehhez képest a bérek 8% körüli ütemben emelkedhetnek éves átlagban: az is lehet, hogy ennél kicsit jobban vagy rosszabbul, elég bizonytalanul indult ez az év ilyen szempontból, de ami adatot látunk, az alapján érdemben meghaladja az inflációt a bérnövekedés. Ugyanakkor minden ember egy kicsit különböző. Az, aki az év elején nem volt olyan alkupozícióban, hogy a nemzetgazdasági átlagbér-emelkedést megkapja, az már más helyzetben van. Ami ennél inflációs szempontból fontosabb - és nagy tanulsága az elmúlt két évnek is - hogy tavaly még gyorsabban nőttek a reálbérek, és közben a fogyasztás alig-alig akart megindulni. Végül év végére egész szépen kikerekedett, de nem a kiskereskedelmi forgalomban öltött testet, hanem máshol

- mondta a Portfolio vezető elemzője. Madár István azt is hozzátette, hogy a reálbér növekedése attól is függ, hogy a legalapvetőbbnek számító élelmiszertermékekből mekkora hányadot veszünk, vagyis mekkora részét költjük erre a bérünknek.

Folyamatosan egyre nehezebben nyílik meg a pénztárca, ha magas árú terméket látnak a boltokban, és nem kezdi el a vásárló rögtön azt hozzávenni, hogy decemberhez képest januárban megnőtt a fizetésem. Emellett a fogyasztási szerkezet és az, amikor az infláció magas és nagyon eltérő mértékű különböző termékek között, az nagyon eltérő élethelyzeteket jelent. Ezt nagyon jól láttuk az előző nagy élelmiszer-inflációs hullámban, hogy aki nem a 30 százalékát költi az élelmiszer jövedelmének, hanem a 40-50-60 százalékát, annak egészen más a reálbér növekedése, hiszen akkor két év alatt volt 50%-os élelmiszerár emelkedés. Könnyen el tudjuk képzelni, hogy voltak olyan szereplői a magyar gazdaságnak, akiknek egyáltalán nem az volt az élményük, hogy először egy kicsi reálbércsökkenés volt 2023-ban, aztán egy óriási reálbér emelkedés tavaly, hanem ő még mindig nem érzi azt, hogy előbbre lépett volna két év alatt

- mondta a vezető elemző.

Hatalmas fagykárok, oda az idei termés

A konkrét termékek körében a gyümölcs az, ami igazán komoly drágulást szenvedhet majd el a boltokban és a piacokon, és ennek a most már szokásosnak mondható tavaszi fagyok a legnagyobb okozói - fogalmazott Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. Mint mondta: van olyan gyümölcsfajta, ahol az idei termés csaknem teljes egésze odaveszett a hirtelen fagyok következtében.

Most már évek óta megfigyelhető az a mintázat, hogy viszonylag korán jön az enyhülés tavasszal, márciusban, de nagyon sokszor már február végén is jön egy ilyen viszonylag kellemesebb, tavasziasabb idő, és a gyümölcsfák azt gondolják, hogy tavasz van, elkezdenek kirügyezni. Erre március végén, április elején jön egy nagyon hirtelen lehűlés, és ezeknek az élő rügyeknek egyetlen egy fagyos éjszaka már elég ahhoz, hogy elpusztuljanak. Nem mindegy, hogy mennyire fagyos, azért nulla fok körüli hőmérsékletet jól elviselnek, de volt azért itt lényegesen hidegebb is, ráadásul nem egy éjszaka. Ez szinte évről évre menetrendszerűen érkezik. Azt mondják a meteorológusok, hogy ez is a klímaváltozás számlájára írható, és látható, hogy nagyon komoly károkat okoz

- magyarázta. Kiemelte: a különböző gyümölcsfa-fajok, amik eltérően érzékenyek erre a fagyra.

Talán az alma egy picit jobban bírja, és a spektrum másik végén a kajszibarack van, amiből Magyarország nagy termelő - ismerjük, lekvár, pálinka -, ezeket a gyümölcsöket nagyon szeretjük, és nagy hagyományai vannak. Az idei évben március végén jött az első fagyhullám, és április elején, negyedike-ötödike körül jött egy második, és ráadásul nem is egy napig tartott, hanem két-három napig. A Fruitveb, a szakmai szervezet azt mondja, hogy valószínűleg az optimálisan várható termés 80-90 százaléka ment így a levesbe. Ez egy döbbenetes érték, tulajdonképpen mindenhol az országban, illetve a fő kajszi termőterületeken különösen nagy kár keletkezett. A szakmai szervezet szerint várhatóan 2000 óta a legrosszabb termés lesz idén kajszibarackból, és még az is benne van, hogy amióta mérik ezt, amióta számszerű adatok vannak, minden idők legrosszabb termését látjuk majd idén

- mondta Braunmüller Lajos. Azt is megkérdeztük, hogy ha itthon nem is nagyon lesz kajszi, azért ehetünk-e ilyet, és ha igen, honnan szerezzük be: erre már megnyugtatóbban tudott válaszolni.

Szerintem mindenképpen érezhető lesz az áremelkedés. Azt nehéz lenne megmondani, hogy ez százalékosan mennyi lehet, mert majdnem mindent lehet importból beszerezni. Nagy kérdés például, hogy Görögországban, illetve Olaszországban milyen termés várható idén. Mire ezeket a gyümölcsöket leszedik, még nagyon sok idő van hátra, tehát ott még azért történhetnek bajok, de ha nem történnek, és ott egy bő termés lesz, akkor az import ezt valamelyest tudja ellensúlyozni. De biztos vagyok benne, hogy áremelkedés lesz azért is, mert például a görögök és az olaszok nagyon gyakran adják el Nyugat-Európába az ő termékeiket, és nekünk ezzel a nyugat-európai árszínvonallal kellene versenyeznünk

- tette hozzá a főszerkesztő. Azt azonban szintén elmondta, hogy nem csak a gyümölcsök, hanem az ebből előállított termékek is komoly emelkedésen mennek majd keresztül - ezt pedig természetesen érezni is fogjuk.

Nagyon-nagyon drága lesz szerintem a kajszi az idei nyáron, ha gyümölcsről beszélünk. Ha termékekről beszélünk, például gyümölcslevek vagy lekvárok esetében, ott is nagyon drága lesz sok termék. Ha mindenáron kell mondani egy százalékos értéket, akkor azt mondom, hogy 30-50 százalékkal biztos drágább lesz a gyümölcs. A termékeknél ekkora árnövekedésre nem számítok, azért, mert az iparnak van egy ilyen mozgástere, ki tud valamennyit mozogni abból, hogy akkor más gyümölcsökből, almából dolgoz be többet, esetleg valamennyit tud módosítani a recepteken, vagy azokra a termékekre fókuszál, amelyekhez mondjuk bőven van alapanyag. De én azt gondolom, hogy ott is egy áremelkedés várható

- mondta Braunmüller Lajos. 

Az Agrárszektor főszerkesztője még megjegyezte azt is, hogy ha valóban aszály lesz az idén is, akkor annak hatásai először természetesen az agráriumban jelentkeznek, onnan pedig átgyűrűznek a kereskedelembe. Ebben az esetben lehetetlennek tartja, hogy az eredeti terveknek megfelelően augusztus végén az árrésstopot kivezesse a kormány.