Bemondta Nagy Márton: brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél Magyarországon

A szombati gazdasági rendezvényeken Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részletesen bemutatta a magyar gazdaság pozitív irányú változásának főbb jeleit. A fordulópont legfontosabb indikátorai között említette a rekordmagas foglalkoztatást, az általános reálbér-emelkedést és az EU-s viszonylatban is kiemelkedő, 5 százalékos fogyasztásbővülést.

A miniszter további pozitív fejleményként értékelte a turizmus 2024-es rekordévét, a hitelezési piac élénkülését, valamint az autópiac lendületes teljesítményét. Az építőipar kilátásait is biztatónak ítélte, ahol a megrendelésállomány már 20 százalék fölött jár.

A német gazdaságpolitikai irányváltás kapcsán Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a korábbi fiskális konzervativizmus feladása kedvező hatással lehet a magyar gazdaságra. Ugyanakkor figyelmeztetett az infláció emelkedésére, különösen az élelmiszerárak területén, ahol februárban akár 7 százalék feletti drágulás is várható.

Az élelmiszerinfláció kezelésére a kormány három lépcsőből álló stratégiát dolgozott ki. Az első fázisban önkéntes árcsökkentésre kérik a kereskedőket és beszállítókat, ennek sikertelensége esetén haszonkulcs-maximalizálás következhet, végső esetben pedig árstop bevezetése is szóba jöhet. A miniszter elmondása szerint a hat nagy kereskedelmi lánc közül egyelőre csak kettő tett értékelhető vállalást az árcsökkentésre.

A minimálbér-emelés hatásairól szólva Nagy Márton kifejtette, hogy a lépés elsősorban a termelékenység és hatékonyság növekedését fogja eredményezni, és csak kisebb mértékben járul hozzá az inflációhoz. Hozzátette, hogy bár ez a folyamat a gyengébb vállalkozások megszűnéséhez vezethet, hosszú távon a versenyképesség javulását eredményezi, amit elfogadható kompromisszumnak tart.

Címlapkép: Koszticsák Szilárd, MTI/MTVA