Négyszer annyit tettek a magyar állampapírokba a külföldiek, mint a magyar családok: ez áll a 4344 milliárdos roham mögött

A teljes, külföldi kézen levő magyar állampapírállomány értéke 2025 végén 16790 milliárd forint volt, míg idén augusztus végén 21134 milliárd. Ezzel a külföldiek részesedése 35,1%-ra nőtt. Ez körülbelül 25%-os növekedés. Számokban kifejezve idén augusztus végéig a külföldi befektetők 4344 milliárd forinttal növelték a magyar állampapír-állományukat, a magyar háztartások mindössze 1051 milliárddal. A trend a 2019 óta nem látott magas külföldi részarányhoz közelít a helyi (forint) kötvényeknél.

A külföldiek kötvényvásárlása már év legelején beindult. Majd újabb lökést kapott a választásokkal, és a Tisza-győzelmével. A nyár és az ősz folyamán pedig töretlenül nőtt. Ugyanis egyre csökkentek a hozamok a legtöbb kötvénytípus esetében, tehát megérte magyar állampapírt venni. Méghozzá jobban, mint a térség más államainak kötvényét. A tavaszi választások előtt még csak 8400 milliárdon állt a külföldiek forintkötvény kitettsége, az év elején pedig valamivel 6000 milliárd forint felett járt. Azonban nyárra elérte a 10000 milliárdot. De mi hajtja ezt a folyamatot?

Politikai változásból gazdasági fordulat?

Egyrészt, ott van az eurobevezetés. Ahogyan arról korábban mi is írtunk, a kormány elkötelezte magát az euro mellett, ennek folyományaként pedig csökkentette az inflációs célszámot. Ez, külföldi elemzések szerint, jelentősen felbátorította a külföldi kötvénybefektetőket, hiszen az eurobevezetés a stabilitás üzenetét közvetíti a pénzpiacok felé.

Egyértelműen a politikai változás áll mögötte, és az, hogy az új kormány programjában szerepelt, hogy 2030-ra teljesíti a maastrichti követelményeket. Ez gyökeres változás az előző kormány álláspontjához képest. Ennek megfelelően jelentősen mérséklődött Magyarország kockázati prémiuma, a magyar állampapírok hozamának csökkenése

- mondja ennek kapcsán Török Zoltán, a Raiffeisen Bank budapesti elemzője.

A befektetők arra spekulálnak, hogy az euró bevezetésének a folyamata elindul. A hozamkonvergencia– vagyis a német és a magyar állampapírok hozama közötti különbség csökkenése – tovább folytatódhat, ez pedig tovább növelheti a külföldiek érdeklődését a magyar állampapírok irányába.

Ráadásul ennek a bizalomnak már alapból volt is mire építenie. Mégpedig a változó politikai helyzetre! A Deutsche Bank elemzése szerint 13 milliárd euro értékben vásároltak külföldiek magyar államkötvényt idén, ebből 10 milliárdnyit a választás után.  A kormányváltás ugyanis önmagában javította a hazánk iránti bizalmat, és ennek eredményeként már ekkor megindult egy külföldi kötvényvásárlási hullám.

Elemzők szerint a befektetők nem látták pozitívan Magyarország helyzetét a választás előtt, hiszen évek óta rossz növekedési számokat és hiányszámokat produkált. Illetve, az Orbán-kormány folyamatos konfliktusban állt Brüsszellel, így nem látszott esély az uniós pénzek hazahozatalára.

Azaz, érthető volt, hogy az euro-bevezetés irányába tett lépések mellett már a puszta politikai változás miatt is nőtt a befektetői bizalom. Ezen pedig, harmadrészt, dobhatott a költségvetés helyzete is. Pontosabban az április óta itt is beállt változások. Kármán András és a kormány nyár óta ugyanis relatíve eredményesen dolgozik egyrészt egy őszintébb hiánykommunikáción, másrészt a deficit csökkentésén.

A Reuters beszámolója szerint a költségvetési hiány csökkentése komoly fordulat lenne az idei évre várt 7,5 százalék után. A kormány ugyanis 5% alá, 4,9%-ra „lőtte” be a hiánycélt. Ez pedig ismét komoly üzenet a befektetők, köztük a kötvénybefektetők felé.

„A hosszú lejáratú kötvények különösen sokat profitálhatnak abból is, ha az új kormány megvalósítja a költségvetési konszolidációt, mivel a költségvetési pálya javulása mérsékelheti a hosszabb lejáratú magyar államkötvények prémiumát” – mondta erről a fentebb már idézett Market Screenernek Recai Gunesdogdu, a Nomura Asset Management Europe befektetési vezetője, hozzátéve: "Magyarország az egyik legkedveltebb feltörekvő piaci befektetési célpontunk volt a választás előtt."

Az volt a nagyon nagy kérdés, hogy hogyan tudja megugrani azt a saját maga által írt feladványt  Tisza, mégpedig azt, hogy a választási ígéreteiben szerepelő, jelentősen növeli a kiadásokat,  , adótcsökkent (vagyis növeli a deficitet), de közben elindítja az országot az eurobevezetési úton is, azaz  csökkenti az államháztartási hiányt. Az volt a nagy kérdés, hogy mit fogunk látni a jövő évi költségvetésben a két ellenmondó cél kapcsán

- mondja erről Török, aki szerint a hiány a terveknek megfelelően sikeresen megindult lefelé, és a kormány ezt középtávon is folytatná.

Ezek azonban egyelőre tervek, még ha biztatóak is. A megvalósítás viszont még messze van. A befektetők azonban figyelni fognak nemcsak a jövő évi költségvetésre is, de arra is, hogy a kormány mennyire lesz képes tartani a hiányt.

Mi az irány?

Elemzők szerint, ha a kormány továbbra is elkötelezett marad a hiánycsökkentés irányába, és sikerrel viszi végbe ezirányú terveit, valamint képes lesz hazahozni az uniós pénzeket, akkor akár tovább is élénkülhet a külföldi kereslet a magyar államkötvényekre. Főleg igaz lesz ez, ha esetleg rendeződik az iráni konfliktus, és ezzel lejjebb mennek az energiaárak.

Ha azonban a kormány nem lesz képes véghez vinni költségvetési terveit, akkor nemcsak a külföldi befektetők lelkesedése hagy majd alább, de sokan el fogják adni kötvényeiket. Annál is inkább így van ez, mert, elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a piac nagyrészt már „beárazta” a magyar költségvetési politikát, és ezzel az államkötvényeket. Azaz, a további pozitív fejlemények már nem váltanak majd ki ekkora lelkesedést. A negatívak azonban rosszul érinthetik a magyar államkötvények piacát.

Török Zoltán valamelyest optimistább: „Ha úgy tekintünk a hozamkonvergenciára a kötvénypiacon, hogy ez egy 400 kilométeres út (hiszen ennyi volt a magyar kötvények felára bázispontban kifejezve), és úgy gondoljuk, hogy az út végén még mindig lesz valamekkora  felár a német hozamokhoz képest, akkor most azt látjuk, hogy a piac az út valamivel több, mint felét már meg is tette, de  azért még mindig van hátra belőle."

A pénzügyi piacok mindig a jövőt árazzák be. Nyilván ilyen sebességgel nem fog tovább zuhanni a hozam, de még mindig van további tér a hozamcsökkenésre, és ez várhatóan be is fog következni

- teszi hozzá Török. Szerinte tehát van esély arra, hogy tovább folytatódjon a külföldi befektetési hullám. Hogy melyik forgatókönyv lesz igaz a magyar államkötvényekre, azt az idő majd eldönti.

Fotó: Róka László, MTI/MTVA