Keményen üzent a boltoknak Nagy Márton, jöhet az árstop: a 6 nagy lánc közül csak 2 tett érdemi árvállalást

Nagy Márton „A gazdasági áttörés éve” címmel tartotta előadását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényén, amelynek kezdetén kiemelte, hogy az év elején egymást érték a meglepő gazdasági lépések az Egyesült Államok részéről, amelyek a globális gazdaság újrasúlyozását indították el. Ennek eredményeként az államok fejlesztő állammá váltak vagy válnak. Míg Kína már korábban ebbe az irányba lépett, az Egyesült Államok most csatlakozik, és Németország is hasonló döntéseket hozott - írja tudósításában a Portfolio.

A miniszter hangsúlyozta:

„A jövő a fejlesztő államoké.”

Ezután az amerikai intézkedéseket sorolta fel:

• Egy 1000 milliárd dolláros technológiai beruházást jelentettek be.
• Védővámokat vezettek be, az adópolitikában viszonosságot alkalmaznak, és elősegítik a gyárak visszatelepítését az Egyesült Államokba.
• Adókat és állami kiadásokat csökkentenek, várhatóan 4500 milliárd dolláros adócsökkentés és 2000 milliárd dolláros állami adócsökkentés valósul meg.
• Németország gazdaságpolitikájával kapcsolatban megjegyezte, hogy véget ért a fiskális konzervativizmus.

Kiemelte, hogy ez sokakat meglepett, hiszen megszűnt az adósságfék, és 500 milliárd eurós alapot hoztak létre infrastruktúra-fejlesztésre, amelyhez a védelmi kiadások növelése is társul.

„Évente a GDP 2%-a megy be ennek nyomán a német gazdaságba” – említette meg. Összegzésként rámutatott: Kína után az Egyesült Államok és Németország is aktívan részt vesz a gazdasági világversenyben. „Nem értem” – utalt arra, hogy szerinte Brüsszel nem lép érdemben gazdasági téren.

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy fordulat következett be a magyar gazdaságban, és több kulcsfontosságú mutatót említett, köztük a foglalkoztatást, a reálbérek alakulását, a fogyasztást, a turizmust, a hitelezést, valamint a lakás- és autópiacot.

Őrület van a lakáspiacon, ez a prémium magyar állampapír hatását is mutatja

– fogalmazott. Rövid távon a legnagyobb kihívásnak az inflációt nevezte.

„A kérdés a következő: vissza tudtuk-e adni a lakosságnak azt, amit az infláció elvett?” – tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: szerinte igen. Hangsúlyozta, hogy három év alatt sikerült visszaadni a lakosságnak az infláció által elvett összegeket, és megvalósult a reálbérek növekedése.

Külön kiemelte, hogy „a minimálbéreseknél adtuk vissza ezt a kompenzációt a legerősebben”, amit grafikonokkal is szemléltetett.

Az inflációs kilátásokról szólva arra figyelmeztetett: „Az infláció sose nyugszik, jön vissza.” A legfrissebb adatok szerint az élelmiszerinfláció meghaladhatja a 7%-ot, és februárra is hasonló szintet vár.

A kormány egy háromlépcsős akciótervvel lép fel az árnövekedés ellen, amely az önkéntes árcsökkentést, a haszonkulcs-korlátozást és végső esetben hatósági árak bevezetését foglalja magában.

„Ez a harmadik pont még messze van, a tárgyalások zajlanak a szereplőkkel” – jegyezte meg. A miniszter szerint néhány nagy üzletlánc már ajánlatot tett:

"6 nagylánc közül 2 adott olyan értékelhető vállalást, ami elfogadható a kormánynak. Van még fél hetük.”

A magyarországi élelmiszerárakat a ragadós körömfájás betegség is befolyásolhatja. Megoldásként említette a nyugdíjasoknak szánt áfa-visszatérítést.

A miniszter ismertette, hogy euróban számolva Magyarország jelenleg az EU-ban a 18. helyen áll az effektív minimálbér tekintetében. Ugyanakkor „nagy esély van rá, hogy 2028-ra Magyarország eléri az 1000 eurós minimálbért” – mondta. Elmondása szerint a minimálbér-emelés hatása az országos átlagbérre is kihat, annak 20-30%-ában érvényesül.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA