Pirosba fordult a BUX, az OTP húzza le a magyar tőzsdét: eközben a Mol hatalmas pénzt kaphat vissza

A BUX a nyitást követően 0,4 százalékkal, 143 351 pontra csökkent október 27-én. A blue chipek közül az OTP 1,2 százalékot veszített az értékéből, a Richter 0,1 százalékkal került lejjebb, míg a Mol és a Magyar Telekom egyaránt 0,6 százalékkal erősödött. A vezető európai tőzsdéken felemás a kép: a német DAX 0,8 százalékos emelkedése mellett a francia CAC 0,4, a brit FTSE 100 pedig 1 százalékos mínuszban állt. A spanyol és az olasz tőzsde szintén lefordult.

A hazai midcapek mezőnyében a PannErgy és az ANY teljesített a legjobban a reggeli kereskedésben, míg az AutoWallis és a Duna House a vesztesek oldalára került. Technikai szempontból a BUX továbbra is a 200 napos mozgóátlaga felett tartózkodik, ami hosszabb távon emelkedő trendet jelez, ugyanakkor a 20 és az 50 napos mozgóátlaga alá került, így a rövidebb távú technikai kép romlott.

Amerikai emelkedés után Ázsiában is kitartott a lendület

Hétfőn mindhárom vezető tengerentúli részvényindex emelkedéssel zárt: a Dow Jones 0,3, az S&P 500 0,7, a Nasdaq pedig 1,1 százalékot erősödött.

A keddi ázsiai kereskedésben a reggeli adatok szerint a japán Nikkei 225 1,7, a Topix 0,4 százalékkal emelkedett. Dél-Koreában ennél is nagyobb rali bontakozott ki: a Kospi 3,8, a kisebb technológiai vállalatokat tömörítő Kosdaq 2,9 százalékot ugrott. Az ausztrál S&P/ASX 200 ezzel szemben 0,32 százalékos mínuszban fejezte be a napot.

Az amerikai határidős indexek kora reggel vegyes képet mutattak: a Dow Jones határidős jegyzése 0,07 százalékos pluszban, az S&P 500-é enyhe mínuszban állt, míg a Nasdaq futuresei 0,4 százalékos lecsorgást jeleztek előre.

A makroadatok tekintetében Magyarországon az MNB hitelintézeti előzetes statisztikai mérlege érdemel figyelmet. Az Egyesült Államokban a tartós fogyasztási cikkek rendelésállománya, a fogyasztói bizalmi index és a magánszektor foglalkoztatottsági adatai mozgathatják meg a piacokat a délutáni órákban.

Még idén megérkezhet a Mol adó-visszatérítése

A Mol hétfő esti rendkívüli tájékoztatása szerint a társaság és érintett leányvállalatai megközelítőleg 133 milliárd forintot – mintegy 405 millió dollárt – igényelnek vissza a magyar államtól. Az összeg a korábban befizetett szén-dioxid-kvótaadót és a kapcsolódó kamatokat tartalmazza.

A megváltozott jogszabályi környezet lehetővé teszi, hogy a vállalat elkerülje a hosszadalmas bírósági eljárást, és közvetlenül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál érvényesítse követelését. A Mol arra számít, hogy a pénz még 2026-ban megérkezhet a számláira, a kifizetés feltétele azonban az adóhatósági határozat jogerőre emelkedése.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága április 16-án az uniós irányelvekkel ellentétesnek találta a Magyarországon 2023 óta alkalmazott szén-dioxid-kvótaadót. A Mol és érintett leányvállalatai már áprilisban kezdeményezték a befizetések visszatérítését, az adóhatóság azonban akkor elutasította a kérelmeket.

WhatsApp-üzenetekre támaszkodik a kaotikus olajszállítási piac

Az iráni háború rendkívüli drágulást és átláthatatlan árazási viszonyokat hozott az olajtankerek piacán. A legnagyobb nyersolajszállító szupertankerek, az úgynevezett VLCC-k fuvardíjai az idén több mint 1600 százalékkal ugrottak meg. Októberben a Perzsa-öbölben közlekedő óriástankerek napi bevétele már meghaladta az 1,4 millió dollárt.

A piac meghatározó szereplőjévé vált a dél-koreai Sinokor Group, amely rendszeresen WhatsApp-üzenetekben tájékoztatja a hajóbrókereket a legújabb ügyleteiről és fuvardíjairól. Ezek az üzenetek sokszor az egyetlen hozzáférhető támpontot jelentik az árazáshoz, mert a háborús kockázatok miatt a forgalom jelentős része nehezen követhető, a hajók pedig gyakran kikapcsolják a műholdas jeladóikat.

A Sinokor szeptemberben becslések szerint a Hormuzi-szoroson áthaladó olajmennyiség 37 százalékát szállította. A vállalat 83 hajóból álló flottát kezel, amely a bérelt tankerekkel együtt ennél is jóval nagyobb lehet. A hajópark havi bevétele a tavalyi átlagos 143 millió dollárról októberre 2,1 milliárd dollárra lőtt ki.

Több százmillió dolláros per robbant ki a bizonytalan benchmark miatt

Az árazási anomáliák miatt a Mercuria Energy keresetet nyújtott be Londonban a Baltic Exchange ellen, és a brit pénzügyi felügyeletnél (FCA) is panaszt tett. A vállalat szerint a Perzsa-öbölből Kínába irányuló olajszállítás költségét követő TD3C benchmark a háborús körülmények között már nem tölti be eredeti szerepét, ami állítása szerint több százmillió dolláros veszteséget okozott neki.

A TD3C értékét naponta kilenc bróker piaci becslése alapján határozzák meg, nem közvetlenül a ténylegesen megkötött kötésekből számítják ki. Az információhiány miatt volt időszak, amikor egyes brókerek nem tudtak becslést adni, egy szereplő pedig a közelmúltban határozatlan időre fel is függesztette az adott útvonalra vonatkozó adatszolgáltatását.

A Baltic Exchange szerint az index utólagos felfüggesztése precedens nélküli döntés lenne, és piaci káoszt okozhatna. A piaci szereplők közben egyre inkább a TD34 nevű benchmarkra támaszkodnak: ez a mutató a Hormuzi-szoroson kívülről Ázsiába irányuló szállítás költségét méri, és a jelenlegi geopolitikai körülmények között megbízhatóbb viszonyítási alapnak tekintik.