Gyökeres változás jön a fővárosi tömegközlekedésben: teljes átalakulás előtt a közlekedésszervező cég

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa még október 1-jén döntött arról, hogy az állam tőkeemeléssel részesedést szerez a BKK-ban. Az államot képviselő Országos Közlekedési Központ (OKK) 1,98 milliárd forintért jut az új részvényekhez, így a vállalat fele-fele arányban a kormány és a főváros tulajdonába kerül. A tervezet rögzíti, hogy a társaságnak folyamatosan köztulajdonban kell maradnia, a felek pedig kizárólag egymás jóváhagyásával ruházhatják át a részvényeket. A működés indokolt költségeit a jövőben 50-50 százalékos megoszlásban finanszírozzák.

A BKK 2027. január 1-jétől a teljes budapesti agglomeráció közlekedését irányítja majd. Közös megrendelőként felel a fővárosi helyi járatokért, a HÉV-vonalakért, az elővárosi autóbuszokért, valamint a helyi és elővárosi vasúti személyszállításért. A feladatkör bővítésének célja a közösségi közlekedés színvonalának javítása a külső kerületekben és a főváros környékén, ami jelentősen enyhítheti a Budapestre nehezedő autóforgalmat.

A finanszírozási szabályok mindkét fél érdekeit tükrözik. A főváros számára fontos biztosíték, hogy a vállalatnak nyújtott támogatás összege nominálisan nem lehet alacsonyabb az előző évinél. A kormány elvárásainak megfelelően a BKK-nak törekednie kell a költséghatékony működésre, ugyanakkor az ebből származó megtakarításokat nem lehet elvonni, azokat kötelezően szolgáltatásfejlesztésre és beruházásokra kell fordítani.

Az irányítási struktúra a szoros partnerségre és a megegyezési kényszerre épül. A napi ügyvezetést egy hattagú igazgatóság látja el, amelybe a kormány és az önkormányzat is három-három tagot delegál. Az igazgatósági, illetve a felügyelőbizottsági elnöki posztot évente cserélik egymás között a felek. A határozatok meghozatalához mindkét fél jóváhagyása szükséges, patthelyzet esetén pedig a főpolgármester és a közlekedési miniszter személyesen egyeztet. A vállalat új vezérigazgatóját legkésőbb 2027. február 28-ig kell kinevezni.

A regionális átalakítást elsősorban az agglomerációs szétterülés indokolja. Az előrejelzések szerint 2050-re Budapest népessége csökken, míg Pest megyéé folyamatosan nő. Ha az ezzel járó ingázási igényt nem szolgálja ki megfelelően a közösségi közlekedés, a megnövekedett autóforgalom élhetetlenné teheti a térséget. Az átalakítási folyamat első lépéseként a Fővárosi Közgyűlés ezen a héten pénteken tárgyalja a szerződéstervezetet, amelynek elfogadása után rendkívül szoros határidőkkel kell végrehajtani a jövő év eleji átállást.

Címlapkép: Bruzák Noémi, MTI/MTVA