Új program indult: bevezethetik a 13. havi fizetést ezeken a munkahelyeken a falusi Magyarországon

A Pénzcentrum az elmúlt hetekben több ízben foglalkozott azzal, hogy összesen 1 milliárd forint keretösszegű, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az 1000 fő alatti hazai kistelepülések egész évben nyitva tartó italüzletei. A legkisebb vidéki településeken működő sörözők, bárok, borozók üzletenként 3 millió forintos forrásra pályázhatnak, amelyet fejlesztésre, eszközbeszerzésre és működési költségre, például rezsire, munkabérre is fordíthatnak.

A pályázók az elnyert pénzt szabad belátásuk szerint használhatják fel. Így költhetik:

• munkabérre,
• energetikai korszerűsítésre,
• marketingcélokra,
• konyhai tevékenységre,
• eszközbeszerzésre

A március 3-tól indult pályázat célja, hogy egyszerű jelentkezés és gyors ügyintézés mellett már az idei szezonban hatékony támogatást nyújtson a szolgáltatók számára. Arról is tudni, az első napon több tucat falusi kiskocsma üzemeltetője adta be igénylését. Ám meglehet-e állítani ily módon azokat a folyamatokat, amelyek okai mélyen, a magyar társadalom elmúlt évtizedeiben rejlenek?

Ipartestület: falusi viszonylatban egyhavi teljes fizetést jelent

A Pénzcentrum megkeresésére a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke elmondta: nagyon jó dolognak tartja az elindított programot, sokak számára az életben maradást jelenti, hiszen amennyiben a 3 millió forintot elosztjuk 12 hónappal, ez falusi viszonylatban egyhavi teljes fizetést jelent.

Ám szembe kell nézni a társadalmi folyamatokkal, a falvak elnéptelenedésével is – emelte ki Kovács László. A vidéknek ugyanakkor mindenképpen van jövője, nem költözhet mindenki a városokba és a mezőgazdaság, az állattenyésztés is itt tudja megtermelni a lakosság élelmiszer-ellátásához szükséges terményeket, javakat.

Abban is sok igazság leledzik, a kiskocsmák kulturális és közösségi helyszínnek számítanak a falvakban, így közösségmegtartó erejük van. Hiszen ha egy faluban már nincs posta, jobb esetben van egy ATM, és talán még egy kicsinyke bolt, a kiskocsma találkozási pont lehet.

Megveszik a nemzeti dohányboltban, az élelmiszer-áruházban

A Pénzcentrum megkeresett több kocsmárost is. Egybehangzó véleményük szerint a jó dolgot el kell fogadni. Egyikük azonban úgy fogalmazott: nem tud versenyezni egy nemzeti dohánybolttal, és a falujában gyakori, az emberek összefognak, és autóval bemennek a közeli város valamelyik élelmiszer-áruházába. De a faluban működő kisbolttal sem tud versenyezni, mert ott 350-400 forintért már kapható a kis „ampulla”, amelyen ebben az esetben a féldecis kis üvegeket kell érteni. Ilyen árat egy falusi kocsma nem tud kigazdálkodni.

Egy másik italmérő úgy fogalmazott, számos szakmabéli ismerőse egyéb munkákat is vállal, másképp nem tudna megélni, a kocsmán alig van nyúlfarknyi haszna. Ezért a nyitvatartási idők is változtak, például csak reggel hétkor nyitnak, előtte ellátják a jószágot, majd 11-12 órakor bezárnak, és csak délután 4 körül nyitnak ki három óra erejéig. (Köztudomású, vidéken egyébként is minden korán zár – a szerk.)

Akadt olyan csapos is, aki kivár a pályázati jelentkezéssel. Érdekli, ám szeretne megbizonyosodni arról, a szerződésben nincs olyan kitétel, miszerint a támogatás fejében még 3-5 évig kötelezően nyitva kell tartania. Hiszen ki tudja, az a leheletnyi profit mikor fordul át tarthatatlan deficitbe.

Mint a fonó, mint a kávéházak

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint nem csupán a kisfalvak problémájáról beszélünk. Szülőhelyén, amely 12 ezer lelkes település, sőt, egyenesen város, egyetlen kocsma található. A tulajdonosa 75 éves, az apja, a nagyapja is ezt csinálta, ám már tisztában van azzal, el is mondta, ezt a szakmát, üzletet már senkinek nem fogja továbbadni.

Meglehet, a fonóhoz, a kávéházhoz hasonlóan a kiskocsma is eltűnik, pedig a társadalmi lét egyik alapja a mikroközösség. A kialakult helyzetet tökéletesen jellemzi, a magyar piac egyik legnagyobb ital-nagykereskedőjének vezető tisztségviselője nemrégiben megemlítette, hogy vidékre lényegében évek óta nem szállítanak.

Nem lehet megkerülni a generációk kérdését sem, a mai fiatalok már nagyon jól elvannak egymással az online tereken, talán nem igénylik annyira a személyes találkozást, és ha négy gyerek egymás mellett ül a padon, és mindegyik elmélyedve pötyögtet a telefonján, az ember nem tudja elfojtani azt a kikívánkozó kérdést: ezek a gyerekek talán éppen egymással csetelnek?

A falu lelke?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a program bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy a kiskocsma mindig is a falu lelke, turisztikai, vendéglátói, vagy éppen kulturális találkozási pont. Magáról a programról meglehetősen nagy vita alakult ki. Akadnak vélemények, amelyek szerint teljesen felesleges, sőt,

a mintegy 900 ezer alkoholbeteg országában elhibázott is.

Erről is megkérdeztünk kocsmárosokat, akik szerint a kiskocsmák azok a helyek, ahol az emberek kulturált körülmények között tudnak találkozni egymással, és nincs is más nyitva tartó hely a településen. Ráadásul nem csupán az alkoholfogyasztásról van szó, számos helyen van darts, csocsó, televízió és télen duruzsolnak a kályhák. A sikeres pályázat esetén a fiatalok bevonzása érdekében vásárolnának flippert, boxgépet is.

Zacher Gábor, címzetes egyetemi docens a Pénzcentrum megkeresésére elmondta: azért egy kocsma nem nevezhető klasszikus kulturális térnek, barokkos túlzás agorának titulálni, inkább egy hosszú agónia képei sejlenek fel – amely során a falusi kocsmák kaptak egy év haladékot. Miért tudnák magukat fenntartani az egyre csökkenő lélekszámú településeken? Itt társadalmi folyamatokról beszélünk, adott egy kicsiny falu, ahol például nincs háziorvos, hanem az egyik közeli, nagyobb településről jár át az orvos rendelni – heten egy napon, másfél óra erejéig. Lényegében nincs semmi.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kifakadt Zacher Gábor, semmit sem ér az új drogszigor: ugyanúgy százezrek fognak kábítószerezni

Zacher Gábor nehezen hiszi, hogy az Alaptörvényben rögzített tiltástól, illetve a büntetések emelésétől kevesebb kábítószer fogyna el hazánkban.

A fiatalok miért maradnának itt, ha elmentek tanulni, dolgozni, miért jönnének vissza? (Természetesen, aki gazdálkodni akar, azért faluhelyen, egy tanyán, egy farmon is megtalálhatja számítását, ám nem ez a jellemző – a szerk.) Az idősebb korosztály marad, ők túlnyomórészt nem éreznék jól magukat egy városi panelben,de az életnek megvan a maga rendje.

Megjósolható, bizonyos magyarországi régiókban, kistérségekben jelentős mértékben visszaesik a lakosság aránya, tehát szkeptikus abban a tekintetben, hogy a falusi kiskocsmák honnan szerezhetnek fogyasztókat, bevételeket, miért fizetne valaki 350-400 forintot a sörért, amikor a nagy élelmiszer-áruházak akciós sörajánlatai között 200-250 forintért is szemezget – húzta alá Zacher Gábor.

Talán a turizmus jelenthet esélyt

Suhajda-Molnár Anikó, a pályázatkezelő Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nzrt. vezérigazgatója a Pénzcentrumban megjelent értékelése szerint https://www.penzcentrum.hu/karrier/20250226/ujabb-reszletek-derultek-ki-a-kocsmaknak-szolo-allami-tamogatasrol-erre-szamithatnak-a-tulajok-1175204 amellett, hogy a falusi vendéglátóhelyek erősítik a települések népességmegtartó képességét, hozzájárulnak az aktív és a falusi turizmus teljesítményéhez is. A kistelepülések italüzletei közül számos jól ismert túraútvonalak − például az Országos Kékkör − mentén elhelyezkedő falvakban működik, így fontos szerepet játszanak az utazók kiszolgálásában.