Brutális dolog derült ki a húsvét slágertermékéről: erről mindenképpen tudnod kell

A hazai piac mellett bőven jut exportra is a kiváló minőségű magyar tormából. A mintegy 1228 hektárnyi termőterülettel hazánk számít az Európai Unió legnagyobb tormatermelőjének - állapította meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szerdán kiadott körképe.

A jól ismert - és a húsvéti időszakban jelentős keresletnek örvendő - reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez - így például az uborkához, káposztához, céklához, vegyes vágotthoz, paprikához, csalamádéhoz - ízesítőként is előszeretettel használnak tormát.

A betakarítási munkálatok októbertől egészen a következő ültetési szezon kezdetéig, azaz márciusig is eltartanak. Az elmúlt években 10-12 ezer tonna tormát takarítottak be évente, 2023-ban 11,5 ezer tonna volt a betakarított mennyiség.

Ezzel hazánk számít az Európai Unió legnagyobb tormatermelőjének.

A szakaszos betakarításnak és a tárolástechnológiának köszönhetően az újtorma betakarításáig nemcsak a hazai piac, hanem az európai piac több mint felének kiszolgálására is elegendő a magyar termés. A hazánkban termelt torma 80-90 százalékát exportáljuk, 2022-ben 9 ezer tonna volt a kivitel.

Az export elsősorban Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba irányul, jellemzően friss, lédig formában.

A torma hazánkban őshonos növény, jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma, baktérium- és vírusölő hatású.

A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM) termék, melyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak. Itt található a hazai termőterület 96 százaléka, ami több száz családnak biztosít megélhetést - tette hozzá a NAK és a FruitVeB.