Szörnyű dolog derült ki az egyre gyakoribbá váló vetélések kapcsán: ezzel eddig nem foglalkoztak

A jelentést 45 ország 80 vezető tudósa készítette, összegyűjtve a fizikai és társadalomtudományok legfrissebb eredményeit. A dokumentum célja, hogy segítséget nyújtson az ENSZ azerbajdzsáni éghajlat-változási csúcstalálkozóján folytatott tárgyalásokhoz.

Johan Rockström professzor, az Earth League társelnöke hangsúlyozta: "A világ bolygóméretű kihívásokkal néz szembe, a metánkibocsátás növekedésétől a kritikus infrastruktúrák sebezhetőségéig." A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a növekvő hőség, az óceánok instabilitása és az amazonasi esőerdő rendszerek összeomlása bolygónk egyes részeit a lakhatóság határán túlra sodorhatja.

A jelentés kiemeli, hogy a növekvő éghajlati szélsőségek több elvesztett csecsemőt, koraszülést és kognitív károsodást okoznak az újszülötteknél.

Egy indiai tanulmány például kétszeres vetélési kockázatot állapított meg a hőstressztől szenvedő terhes nőknél, míg egy kaliforniai kutatás jelentős összefüggést talált a hosszú távú hőterhelés és a halvaszületés, valamint a koraszülés között. Jemilah Mahmood professzor, a malajziai Sunway Centre for Planetary Health munkatársa figyelmeztetett: "A globális hőmérsékleti rekordok továbbra is folyamatosan dőlnek, ami súlyosbítja az egészséget fenyegető veszélyeket." Hozzátette, hogy az egészségügyi szolgáltatások, a higiénia és az élelmiszerellátás összeomlása a szélsőséges időjárás idején súlyosbítja a terhes nők problémáit.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi folyik a hazai szülészeteken? Rengeteg baba még 2024-ben is így jön a világra Magyarországon

A császármetszések arányát tekintve az Európán belüli mezőnyben is az első harmadba esik Magyarország.

A jelentés rámutat arra is, hogy az Atlanti-óceáni Meridionális Áramlás Rendszer (AMOC) lassulása és az amazóniai esőerdő ellenálló képességének csökkenése további súlyos kockázatokat jelent. A dokumentum szerint a Cop29-nek előrelépést kell elérnie a Brazília által javasolt, évi 250 milliárd dolláros trópusi erdők alapjának létrehozásában.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a mai infrastruktúrát egy olyan éghajlatra építették, amely már nem létezik. Jelentős finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy ezt az infrastruktúrát felkészítsék a szélsőséges időjárási viszonyok súlyosbodására. A jelentés végül kiemeli az éghajlat-politikák méltányosságának fontosságát.