Minden korábbi rekordot felülmúlt az El Niño egyik fontos mutatója, a jelenség hatása jövőre mutatkozhat meg igazán.
Egy rosszul megválasztott kültéri burkolat vagy rosszul kezelt zöldfelület növelheti a hőszigetek hatásait, sokat ronthat a hőérzeten, az extra hőterhelés pedig az egészségen.
Bár a rendszer lassulása régóta foglalkoztatja a klímakutatókat, egy friss elemzés most minden eddiginél egyértelműbb, közvetlen bizonyítékot szolgáltatott a folyamatra.
Az energiapolitikát illetően az elnök három alapproblémát azonosított.
A változás különösen feltűnő egy 315 hektáros erdőtömb déli–délnyugati kitettségű, meredek és gyakran köves hegyoldalain.
A dél-koreai bajnokságot szervező grémium az európai naptárhoz való igazodást fontolgatja; az egyre durvább nyári hőség komoly veszélyt jelent a játékosokra és a szurkolókra.
A hőség, az extrém időjárás és a regeneráció hiánya nagyon gyorsan munkaerőpiaci, egészségügyi és pénzügyi problémává válik.
Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke szerint a nemzeti és a hagyományos uniós büdzsék már nem elegendőek az éghajlatváltozásra való felkészülés finanszírozására.
Legalább 177 ember életét követelte az a villámáradás, amely a nepáli–tibeti határ térségében pusztított, és amelyet az előzetes vizsgálatok szerint egy gleccser összeomlása okozott.
A szakemberek szerint ha az aszályos időszakok tartósabbá válnak, néhány évtized múlva a Mecsek erdei is jelentősen átalakulhatnak.
A mostani aszályos időszak önmagában nem jelent különleges problémát egy sekély tó számára – mondta Jordán Ferenc hálózatkutató biológus a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban. Szerinte egy ilyen tó életében természetes, hogy időnként jelentősen lecsökken a vízszint, szélsőséges esetben pedig akár ki is száradhat.
A hazai szakember szerint a Balaton jövőképe nagyjából azt az állapotot tükrözi, amely a Velencei-tónál már ma is megfigyelhető.
Európa az iparosodás előtti szinthez képest már 2,5 °C-kal melegebb, ami csaknem duplája az 1,4 °C-os globális átlagnak.
Az ENSZ szerint az erősödő El Niño tovább fokozhatja a hőséget, az időjárási szélsőségek ősszel tetőzhetnek.
Egy frissen kiadott tudományos elemzés szerint a klímaválság okozta rendkívüli hőség szinte kiszárítja Európát.
Három év alatt több mint 181 ezer hőséghez köthető halálesetet becsültek Európában, a városok különösen veszélyeztetettek.
A század végére évente akár 40-nél is több hőségnap lehet Magyarországon, miközben nő az aszályveszély.
A közelmúlt hőhullámának súlyos következményei voltak: csökkent a munkatermelékenység, bezártak az iskolák és munkahelyek, túlterhelődtek a kórházak.
A súlyos aszály már a korábban állandó vízhozamú hegyvidéki patakokat is kiszárítja Magyarországon, ennek egyik drámai példája a börzsönyi Morgó-patak
A globális felmelegedés gyorsulása különösen súlyosan érinti Közép-Magyarországot, ahol a jövőben akár az 50 Celsius-fokos hőség is valósággá válhat.
