Mi folyik a hazai szülészeteken? Rengeteg baba még 2024-ben is így jön a világra Magyarországon

A WHO szerint a 10-15 százalék alatti császármetszéses szülés arány az ideális - az ez alatti részarány kockázatot jelenhet a gyermekek és édesanyák egészségére, viszont az ennél magasabb szám túlkezelésre utal. Bár a magyar nők átlagéletkora a szülés pillanatában folyamatosan növekszik - 2023-ben 30,54 év, 2014-ben 30,14 év, 2004-ben pedig 28,27 év volt a KSH adatai szerint -, amivel együtt nő az esély a császármetszésre is, azonban a hazánkban egyre emelkedő a császármetszések arányát nem magyarázza önmagában az anyák emelkedő átlagéletkora.

A NEAK által közzétett utolsó adatok szerint nem történt jelentős javulás az elmúlt években a császármetszéses esetek arányában, sőt inkább romlik a helyzet. 2015-ben a szülések 38,46 százaléka történt császármetszés útján, 2023-ban már 40,86 százalék. Vagyis 79 429 szülésből 32 453 császármetszéssel történt a kórházi összesített adatok alapján tavaly. Ennél magasabb arány 2018-tól 2020-ig fordult elő:

Az Eurostat adatai valamivel jobb arányt mutatnak: Magyarországon 36,48 százalékos volt a császármetszések aránya 2022-ben. Az eltérés feltehetően a számítási módszertan különbségeiből adódik. Mindenesetre mindkét arányszám jelentősen magasabb, mint a WHO ajánlása.

Összevetésképpen Európán belül Magyarországon az egyik legmagasabb a császármetszések aránya és rátája, az első 10 ország között vagyunk. Ha az élve születések arányában nézzük, hány császármetszés történt az egyes tagállamokban, látványosan vezet Ciprus és Törökország, ahol a szülések több mint fele történik ilyen úton. A bolgároknál, románoknál, lengyeleknél is 40 százalékot meghaladja ez az arány. Az írek 2013-ban még jóval mögöttünk voltak, azonban feljöttek elénk az egy évtized alatt 9,3 százalékpontos arányrontásukkal. Magyarország a 7. helyen áll ebben a rangsorban:

Azt is érdemes látni, hogy a WHO ajánlását mindössze Izland, Hollandia és Norvégia közelíti meg. Mindhárom ország javított is az arányán 10 év alatt. (Liechtensteinben egyáltalán nem történnek császármetszések, viszont ez a miniállam sajátos helyzetéből fakadhat.) Dánia, Litvánia, Spanyolország, Szlovákia és Olaszország szintén javított a császármetszések arányán, a többi országban azonban romlott a helyzet. Magyarországon 10 év alatt 1,6 százalékponttal.

Óriási különbség lehet kórház és kórház között

A már említett NEAK-adatsor tartalmazza kórházanként is, mekkora a császáros szülések aránya. Ha a 2023-as adatokat vesszük figyelembe, akkor a legrosszabb arányt a budapesti Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet mutatta fel: 100%-ot. 50% felett volt az arány a Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetben (56,43%), az Észak-Pesti Centrumkórházban (Honvédkórház, 54,01%), a Semmelweis Egyetem Klinikai Központban (52,8%), a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban (52,33%), a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban (51,61%), és a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban (50,79%).

A legkisebb volt a császármetszések aránya a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórházban (27,85%), a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban (27,73%) és a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban (26,17%). A WHO ajánlást azonban ezek a kórházak sem érték el. Fontos tudni azonban, hogy ezekben a statisztikákban nagy szerepe lehet, hogy bizonyos kórházaknak milyen forgalmas a szülészeti osztálya, milyen területek tartoznak az adott intézményhez.