Ugyan 2025-ben egyhén nőtt a globális bortermelés, így is harmadik éve marad az átlag alatt a szélsőséges időjárás miatt.
Izland már a legrosszabb forgatókönyvre készül, nemzeti biztonsági kockázatnak minősítette az Atlanti-óceán fő áramlati rendszerének potenciális összeomlását.
A klímaváltozás következtében a hazai konyha egyik fő alapanyaga, a burgonya számára egyre kedvezőtlenebb hazánk éghajlata.
Senki nem tudja elkerülni a klímaváltozás hatásait, de ezek a problémák a legszegényebbeket érintik a legsúlyosabban.
A hőhullámok, erdőtüzek okozta kiesés miatt a külföldi utazások költségei az egekbe szöknek, ezért egyre kevesebben engedhetik majd meg maguknak azokat.
Magyarországon továbbra is létezik mind a négy évszak, bár jelentősen megváltoztak a jellemzőik.
Az energiaszektorban közvetlen hatású jelenség a folyók csökkenő vízhozama, amely nemcsak a hőerőművek működését nehezíti, de az atomerőművek hűtővíz-utánpótlását is veszélyezteti.
Hőmérsékleti rekordok Magyarországon: mennyi az abszolút melegrekord Magyarországon és a hidegrekord Magyarországon? Mennyi a legújabb melegrekord 2025-ben, hol mérték?
Magyarországon több százezer lakásban hiányzik a légkondicionáló, a hatékony árnyékolás vagy a megfelelő szigetelés.
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a kontinens nem képes lépést tartani a változó éghajlattal.
A klímaváltozás már nem a jövő rémképe – Európa már most súlyos árat fizet érte.
Az elmúlt évtizedben a klímaváltozás kilépett a távoli jövőképek világából, és a mindennapi valóság részévé vált – ez már nem vita tárgya, hanem tény, amelyet a bőrünkön is érzünk.
A klímaváltozás hatásai már ma is érezhetők Magyarországon: a szélsőséges időjárás, aszályok és hőhullámok egyre súlyosabb gazdasági és egészségügyi károkat okoznak.
2025-től tilos lesz a fosszilis tüzelésű kazánok egyetlen hőforrásként történő telepítésének pénzügyi támogatása.
A mozgalom nem csak kulináris szempontból fontos hanem környezetvédelmi és egészségügyi szempontból is kulcsfontosságú lehet.
Az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban kezdődött meg az ENSZ 29. éves éghajlat-változási konferenciája.
A miniszter szerint meglesz az ára a 2023. évi konferencián (COP28) rögzített szén-, gáz- és kőolajfelhasználási célkitűzésektől való eltérésnek.
A jelentést 45 ország 80 vezető tudósa készítette, összegyűjtve a fizikai és társadalomtudományok legfrissebb eredményeit.
A mérséklési célok és az alkalmazkodási kihívások összehangolása az uniós politika legfontosabb feladata a jövőben az éghajlatváltozás kapcsán.
A Borisz vihar által kiváltott áradások jelentős pusztítást okoztak a régiónkban.
