Óriási károkat okoz ez a növény: rengeteg ételben, kozmetikumban, gyógyszerben ott lapul

A nagyüzemi olajpálma termelés bárhová is teszi be a lábát, elképesztő természeti pusztulást hagy maga után - hívja fel a figyelmet a Tudatos Vásárlók Egyesülete. 30 éve, hogy Indonéziában elkezdték a trópusi esőerdők kárára terjeszkedő olajpálma-ültetvények létesítését, mára az ország a világ elsőszámú pálmaolaj termelője – és egyike a TOP 5 esőerdő-irtó országnak. Mégsem emiatt, hanem az orosz-ukrán háborúból fakadó készlethiányra és a hazai kereslet biztosítására hivatkozva állította le Indonézia 2022 április végén a pálmaolaj exportját.

Miért pont ezt teszik bele mindenbe?

Közkeletű mondás, hogy a pálmaolajnak számos kedvező tulajdonsága van más olajfajtákhoz képest. Azonban ezek leginkább a gyártási folyamat során mondhatók előnyösnek, a pálmaolaj-lobbi által előszeretettel propagált „kedvező élettani hatásait” cáfolja a tudomány. A dinamikusan élénkülő kereslet legfőbb oka, hogy az olajpálma gyorsan nő, a hozama pedig többszöröse más olajnövényekének, így az egységre jutó költsége jóval alacsonyabb. És olcsó azért is, mert nagyrészt a harmadik világ országaiban termesztik, ahol olcsóbb és védtelenebb a munkaerő, és a környezetvédelmi szabályozások is gyakran hiányosak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Búcsúzhatnak a kedvelt chips íztől a vásárlók: hiánycikké vált az egyik alapvető összetevő

Nagy-Britanniában napraforgóolaj-hiány miatt a brit gyártóknak más összetevő után kell nézniük.

A fenntartható pálmaolaj csak olaj a tűzre!

Az erőteljes civil nyomásgyakorlás hatására a fogyasztók egyre nagyobb ellenállásával szembesült a piac, mely életre hívta a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalt (RSPO), ám „hamar” kiderült, a zöldrefestés újabb árnyalatát látjuk. A minősítés jelenlegi gyakorlata ugyanis nem támaszt elég szigorú feltételeket, így a jelenlegi formájában becsapás a „fenntartható pálmaolaj”.

Az elmúlt években számos gyártó és több kereskedelmi lánc is felismerte, hogy megjelent a fogyasztói igény a pálmaolajmentes termékekre. Az Európai Unió – évek óta élénkülő – pálmaolaj iránti kereslete megtorpanni látszott, ám úgy tűnik az ukrán-orosz konfliktus felülírhatja a korábbi pozitív trendet. Mivel a háború miatt komoly kiesés várható a világ napraforgóolaj készleteiben, a növényi olajok ára pedig kivétel nélkül az egekbe szökött, egyre több globális élelmiszeripari vállalat mérlegeli más, helyettesítő termékek, így a repce-, a pálma- és a szójaolaj használatát. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója szerint

a legkézenfekvőbb helyettesítési anyag a repceolaj, ami nagyon hasonlóan viselkedik ipari környezetben, és relatíve könnyen ki lehet váltani vele a napraforgóolajat a receptúrákban. A pálmaolajra váltás már nem ennyire magától értetődő, mivel komolyabban bele kell nyúlni a receptekbe.

Nem igaz, hogy alapvető!

Bár rövid távon megnyugvást jelenthet a pálmaolaj-mentesség mellett elkötelezett fogyasztók számára a fenti tény, aligha várható, hogy a – szintén jelentősen megdrágult, és szűkösen rendelkezésre álló – repceolaj hosszútávon megoldhatja a napraforgóolaj hiányát. Ahogy a brit Iceland Foods élelmiszer-kereskedelmi lánc fogalmaz közleményében, pálmaolaj nélkül “árucikkek széles köre tűnne el a fagyasztóinkból és polcainkról, mint többek között a fagyasztott sült krumpli és más burgonyatermékek”.

Tényleg nincs más reális alternatíva?

Az élelmiszeripari vállalatok számára ugyan egyelőre elkerülhetetlennek tűnik a váltás, fogyasztóként mégsem muszáj táplálnunk a kizsákmányolást és környezetrombolást. Mit tehetünk?

• Fordulhatunk tudatosan a friss, helyi, szezonális alapanyagok felé.
• Mondhatunk nemet a félkész, fagyasztott termékekre, a pálmaolajjal dúsított édességekre és azokra a kényelmi termékekre, amikről elhittük, hogy nélkülözhetetlenek számunkra!