Itt a részletes előrejelzés: ennyire lehet mély a válság Magyarországon

Elöljáróban fontos hangsúlyozni, hogy most nem a pénzügyi szektor "fertőződöttsége" okoz világméretű járványt, mint 2008-ban. A globalizált gazdaság folyamatai nagyjából rendben folytak, és most a valóban jól működő rendszerek és ágazatok, vállalkozások kerültek/kerülnek lehetetlen helyzetbe, amely akár eddigi kiemelkedő tevékenységük ellenére csődjüket is okozhatja. Ezzel pedig hazánkban is százezreket foszt meg munkájuktól, a családok nagy részének okoz komoly megélhetési nehézségeket.

A 2020 márciusára kialakult világgazdasági helyzet alapjaiban befolyásolja az eddig pozitívnak ítélhető felzárkózási folyamatunkat. Egyértelművé vált a komoly mértékű gazdasági visszaesés és bizonytalanná az, hogy a koronavírus miatti, az egész világra kiterjedő járvány milyen hatásokkal jár a magyar gazdaságra. A hazánkat érintő rövid- és hosszabb távú hatások valós mértéke még nem látható. Ezért "bátor" lépésnek tűnhet becslést adni a várható gazdasági változások számszerű mértékére - de nézzük a számokat!

Növekedés helyett komoly visszaesés

A nemzetközi gazdasági szervezetek jelenleg a globális GDP 1,9 százalékos csökkenését, ezen belül például az amerikai gazdaság 3,3 százalékos, az eurózóna 4,2 százalékos visszaesését valószínűsítik. A kínai gazdaság az első negyedévi zuhanás után lassan fog élénkülni, de éves szinten már 2 százalékkal is nőhet. Az EKB elnöke pedig az eurózónában 5%-os visszaesésről beszél. A nemzetközi prognózisokban 2020 második negyedévében súlyos visszaesést, majd a második félévben már - igen nagy optimizmussal - emelkedést feltételeznek.

A járvány hazai kitörése óta eltelt egy hónap alatt is folyamatosan, nagy mértékben leromlottak gazdasági kilátásaink. Több prognózis elképzelhető a következő másfél-két évre. Így március elején számítottunk egy "A" változatot - amely 2020-ra 2,8% és 2021-re 3,6%-os visszaesést jelez - és egy március végi kissé mélyebb visszaesést mutató, de hamarabb felívelő "B" változatot - amely 2020-ra 3,7% és 2021-re már csak 2%-os visszaesést jelez. A járvány nagysága és vége azonban nagyon bizonytalan, ezért a gazdasági romlás nagyobb is lehet, már ez évi 5-7%-os visszaesést sem tartanak kizártnak az elemzők.

Egyértelmű, hogy a fiskális és monetáris folyamatainkat alapvetően átírja az államháztartás gazdasági válság megoldására fordítandó forrás-átcsoportosítása és -felhasználása, valamint a forint árfolyam gyengülése és az infláció várható meglódulása. A feltételezett növekedési pályában a 2020 negyedik negyedévi visszaesés mértéke akár 7-8 % is lehet.

Hiány 3% felett, monetáris bizonytalanság

A monetáris és fiskális helyzetünk bizonytalanságai a válság szembetűnő jellemzői lesznek. Kedvezőtlen hatásainak leküzdése a kiadások jelentős átcsoportosításával a GDP akár egyötödét is jelentheti. A 2020-ra tervezett, akár 1% körülire csökkenő államháztartási hiány 3% fölé emelkedhet. Az ez évre tervezett 367 milliárdos hiányt akár további 900-1000 milliárd Ft-tal túl is lehet lépni, a várható rendkívüli EU-s támogatás felhasználásán túl. Az Európai Unió 100 milliárd euró nagyságú "szolidaritási pénzügyi eszköznek" nevezett csomagjának célja, hogy a munkavállalók megélhetése ne kerüljön veszélybe, a vállalkozásokban alkalmazottak rövidített munkaidőben dolgozhassanak és továbbra is fizetni tudják bérleti díjaikat, számláikat, mindezzel is elősegítve a gazdaság stabilizálását.

A 2019. évi 325 forintos átlagos euró-árfolyam 2020 végére 350-360 fölé is romolhat. A pénzügyi szektorban a kamatokra és tőketörlesztésre előírt moratórium átmenetileg rontja a bankok helyzetét, likviditását, de ez jóval kisebb kárt jelent, mint az életképes cégek csődje, és a háztartások pénzügyi ellehetetlenülése. Átmenetileg lelassul a pénzügyi szféra növekedése, de feltehetően a leggyorsabban fog magához térni a válságból a gazdasági ágazatok közül.

A válságnak számos befolyásoló hatása van az inflációra, amely várható alakulása is nehezen becsülhető. A fogyasztói piac nagy részénél - élelmiszereknél, ázsiai import iparcikkeknél - a hiányhelyzet és az importverseny csökkenése vagy megszűnése okozhat áremelkedést, más cikkeknél viszont a világpiaci áresések (olaj, energia) jellemzők. Egyébként pedig a járvány időszakában a fogyasztásnak a szokásostól nagy mértékben eltérő alakulása torzíthatja a statisztikailag számított inflációt.

Mi lesz a házartásokkal?

A válság első megrendítő hatása a munkaerőpiaci sokk. Be kell zárni munkahelyeket, ágazatok tevékenysége szűnik meg részben vagy egészben, mint pl. az idegenforgalom és a szolgáltatások nagy része. A 4,5 millió foglalkoztatott akár 8-10%-ának teljesen megszűnik a munkahelye. További 40-50%-nak pedig korlátozott lesz a tevékenysége, azaz néhány órára szűkül, otthoni munkavégzésé válik.

A háztartások helyzetét és kilátásait a foglalkoztatási viszonyok alakulása alapvetően meghatározza. A járványügyi veszélyhelyzet következtében a romló vállalati gazdálkodással összefüggésben egyértelműen romlanak a foglalkoztatottsági mutatók, és a dolgozók jelentős körében lecsökken a havi jövedelem.

A következő hónapokban, negyedévekben a növekedés szükségszerű visszaesésével, a munkanélküliség várható nagyobb mértékű növekedésével a költségvetés súlypontjai áthelyeződnek. Nagymértékű forrásokat igényel majd a vállalati gazdálkodás fenntartása, illetve újbóli beindítása. Mivel a járvány lefolyását sem ismerjük, azt sem igen lehet pontosan megbecsülni, hogy mekkora és milyen szerkezetű lesz a visszaesés és így honnan kell majd újra kezdeni az "építkezést." Ahhoz, hogy minél kevesebb negatív hatással "vészeljük át" ezt a gazdasági-társadalmi válságot, gyors és hatásos intézkedések kellenek. Reményeink szerint ezek az intézkedések folyamatosan segítik majd a társadalom és a gazdaság helyzetének javítását. Elsősorban a foglalkoztatottak jövedelmeinek csökkenésével kapcsolatos nehézségeket kell nagyon gyorsan megoldani, a családok létbiztonságát fenntartani.

Vállalati létbizonytalanság

A járvány mélysége és időtartama teljesen bizonytalan. A lakosság mozgásának szigorú korlátozása szükségképpen a gazdasági folyamatok visszaesésével, és így remélhetőleg rövid ideig tartó recesszióval jár. A globális termelői folyamatok és a keresletet visszaesésével komoly mértékű bizonytalanság határozza meg a kilátásokat.

A bekövetkezett válságban a foglalkoztatottak számának csökkenése időszakosan 350-400 ezer fő is lehet, és szinte valamennyi ágazatot érinteni fogja. A szakképzett munkaerőt foglalkoztató, normál körülmények között piacképes termékgyártó, illetve szolgáltató cégek egy része különböző keresetcsökkentő technikákkal igyekszik megtartani a munkaerőt, míg a nem elég tőkeerős szervezetek elbocsátják dolgozóikat. Elsősorban a kkv-k alkalmazottai, és az önfoglalkoztatók veszélyeztetettek.

Az eddigi 160 ezer fős munkanélküliség (3,4%-os ráta) átmenetileg nagyon megemelkedik, akár 8% felettire. További probléma, hogy a mozgóbérek összeszűkülnek, általános eszközként használják a cégek a fizetés nélküli szabadságot, a rendelkezésre állási díj fizetését. A minimálbér-emelés hatását a cégek csökkentett munkaidővel fogják elkerülni. A bruttó keresetek átmenetileg a gazdaság jelentős részében nominálisan is vissza fognak esni, és csak a helyzet konszolidálódásával állhat helyre a foglalkoztatottság szintje és a bérszínvonal.

Prognózis

A Pénzügyminisztérium a veszélyhelyzet elrendelése óta egyre komolyabb csökkenést valószínűsít. Feltételezhető, hogy a foglalkoztatottság korlátozása is hosszabb időszakot fog érinteni. A gazdasági teljesítmény becslésének egyik kiindulópontja az ágazatok létszám-csökkenésének hatásvizsgálata: milyen mértékben és milyen multiplikatív módon hat a foglalkoztatottság csökkenése egy-egy ágazat teljesítményére.

A válság az idegenforgalom és a szolgáltató szektor azonnali leállását és a kapcsolódó tevékenységekre kiterjedő beszűkülését okozta. Elhúzódása a beruházási volumen legalább 8-10%-os, a foglalkoztatottság akár 10%-os csökkenését generálja a szinte valamennyi ágazatra kiterjedő termelés-csökkenés/leállás következtében. A kereskedelem nagy részénél a kijárási korlátozás következtében zárnak be az üzletek. Az ipari tevékenységeknél a kereslethiány okoz termelés csökkenést, az autóipar szinte teljesen leállította a termelést. A globális ellátási láncokba integrálódott vállalatoknál időszakos leállások lesznek és ez a folyamat begyűrűzik a kkv-szektor tevékenységeibe is. Az ipari ágazat akár 10%-os visszaesése is elképzelhető. A nemzetközi szállításokban a leálló cégekhez történő szállítások megszűnése miatt lesz komolyabb csökkenés. A mezőgazdaságban az idény munkaerőhiány okoz jelentős termelés csökkenést ez akár 400 md Ft is lehet.

A kijárási korlátozások, az otthoni munka és oktatás "eredményeként" a telekommunikációs szektorban várható bővülés. Ugyancsak növekedni fog a teljesítmény az egészségügy és a közigazgatás egyes szektoraiban a járvány leküzdésével összefüggő tevékenységek iránti fokozódó kereslet miatt.

A magyar GDP alakulásában az általunk számszerűsített, elképzelhető változatok közötti kismértékű különbség csupán a recesszió mértékében és a kilábalás gyorsaságában van, így a március végi változatban erőteljesebb visszaesést és 2021 végére a GDP 2019. évi volumenének elérését feltételezzük.

A kormányzat a 2020. évi költségvetés radikális átalakítását tervezi végrehajtani. Ez szükséges, hogy forrásokat lehessen adni a csődhelyzetbe kerülő, átmeneti munkaerő gondokkal küszködő vállalatoknak, a gazdasági ellehetetlenülés és a munkanélküliség minimalizálása érdekében. Jelen prognózisunkban foglaltak a válság okozta folyamatok lehetséges - inkább optimistának ítélhető - számszerű lefutását jelzik, és tudjuk, hogy ettől eltérő is lehet majd a valóság.