Tényleg semmi rémény nincs a békére? Megszólalt Teherán Trump bejelentése után, ez nem lesz egyszerű menet

Donald Trump amerikai elnök szerdán Washingtonban azt állította, hogy az iráni vezetők kétségbeesetten akarnak megállapodást kötni, de félnek ezt nyíltan felvállalni. Ezzel szemben Abbász Arágcsí iráni külügyminiszter az állami televízióban hangsúlyozta, hogy Teheránnak nem áll szándékában közvetlenül tárgyalni az Egyesült Államokkal. Elmondása szerint csupán közvetítőkön, elsősorban Pakisztánon keresztül váltottak üzeneteket, és az amerikai javaslatot egyelőre még csak vizsgálják.

Az Egyesült Államok egy tizenöt pontos tervezetet juttatott el Iránnak Iszlámábád közvetítésével. A feltételek között szerepel az iráni nukleáris program felszámolása, a rakétaarzenál korlátozása, valamint a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés tényleges átadása.

Irán azonban a háború kitörése óta keményebb álláspontra helyezkedett. Teherán garanciákat követel a jövőbeli katonai akciókkal szemben, kártérítést vár a veszteségeiért, és ragaszkodik a Hormuzi-szoros formális ellenőrzéséhez. Emellett elvárják, hogy Libanon is része legyen bármilyen tűzszüneti megállapodásnak.

A fegyveres összecsapások csütörtökön is folytatódtak. Irán több rakétahullámot is indított Izrael ellen, Tel-Avivban és más területeken légiriadó-szirénák szólaltak meg, a támadásokban legalább öten megsérültek. Válaszul Izrael nagyszabású csapássorozatot hajtott végre az iráni infrastruktúra ellen. Ezek során Bandar-Abbász egyik lakónegyedét, valamint egy iszfaháni egyetemi épületet is találat ért.

Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője még a konfliktus első napján, február 28-án életét vesztette egy izraeli csapásban. Utóda a fia, Modzstaba lett, aki azóta szintén megsebesült, és kinevezése óta meg sem jelent a nyilvánosság előtt. Pakisztán közbenjárására az Egyesült Államok elérte Izraelnél, hogy Arágcsí külügyminisztert és Mohammad Bákir Kálibáf parlamenti elnököt vegyék le a célpontlistáról. Ezt azzal indokolták, hogy az ő haláluk esetén nem maradna kivel tárgyalni.

A háború a történelem eddigi legsúlyosabb energiaválságát robbantotta ki. A világ olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányainak (LNG) ötödét átengedő Hormuzi-szoros gyakorlatilag teljesen lezárult. A légitársaságoktól kezdve az élelmiszerláncokon át a mezőgazdaságig minden ágazat az egekbe szökő költségekkel és súlyos ellátási zavarokkal küzd.

Szultán al-Dzsábir, az abu-dzabi állami olajtársaság (ADNOC) vezérigazgatója gazdasági terrorizmusnak nevezte a tengerszoros blokádját. Az Élelmezési Világprogram becslései szerint, ha a konfliktus júniusig elhúzódik, több tízmillió ember sodródhat az akut éhínség szélére. A kialakult helyzet miatt több kormány is a koronavírus-járvány idején alkalmazott gazdaságélénkítő intézkedések újbóli bevezetését mérlegeli.

A tűzszüneti remények fűtötte tőzsdei rali csütörtökre kifulladt, az olajárak pedig ismét emelkedésnek indultak. Egy nemrégiben készült felmérés rávilágított, hogy az amerikaiak 61 százaléka ellenzi az Irán elleni katonai csapásokat, így Donald Trump népszerűségi mutatói történelmi mélypontra süllyedtek.