Romba dönti a 2026-os balatoni szezont az euró: óriási a bizonytalanság, ennyivel kerülhet többe az idei nyaralás

Pénzcentrum: Mostanában sokat foglalkoztunk azzal, hogyan áraznak a budapesti szállodák, milyen logika mentén reagál a fővárosi piac a keresletre, és mi áll a látványos ármozgások mögött: ezért is érdekel, hogy ti milyen rendszert használtok az árazáshoz és a kapacitásgazdálkodáshoz?

Bogár Zoltán: Egy nemzetközi, piacvezető revenue management rendszert használunk, amely támogatja az árazási döntéseinket. A rendszer a következő három hónap minden napjára naponta négyszer újraszámolja az optimális árakat. Nemcsak a szobát árazza külön, hanem az egyes szolgáltatási csomagokat is: például más logika vonatkozik egy prémium szobára, egy reggelis ajánlatra vagy egy rugalmas lemondású foglalásra. Folyamatosan figyeli az aktuális foglalásokat, összeveti azokat a korábbi adatokkal és a piaci trendekkel, majd ezek alapján készít előrejelzést és árjavaslatot.

Ez hány ember munkáját váltja ki? 

Nem vált ki emberi munkaerőt, mert egyetlen szoftver sem mindenható. Akkor ad jó eredményt, ha megfelelően van beállítva, és szakértő revenue manager felügyeli. A rendszer nem helyettesíti a szakembert, hanem lehetővé teszi, hogy naponta többször, minden szobatípusra és termékre kiszámoljuk az optimális árat. Ezt manuálisan nem lehetne ilyen részletességgel elvégezni. 

Bogár Zoltán, a Danubius Hotels

A versenytársak árazását mennyire veszi figyelembe a rendszer?

A rendszer a versenytársak publikus árait is monitorozza, természetesen jogszerű keretek között. Ez fontos a piaci környezet megismeréséhez, de másodlagos az árazás tekintetében.  Döntéseinket elsősorban a saját foglalási adataink határozzák meg.

A világ nagyvárosaiban mennyire jellemző, hogy a szállodák folyamatosan figyelik egymás árait?   

Bevett gyakorlat, hogy a szállodák figyelik a piacon nyilvánosan elérhető árakat. Ez önmagában azonban nem elég információ, sőt félrefélrevezető is lehet, hiszen nem látjuk, hogy milyen szobakapacitás áll még rendelkezésre. A közvetlen versenytársak pontos meghatározása is összetett feladat. Én szakmailag leginkább abban hiszek, hogy elsősorban a saját foglalási adatainknak kell meghatároznia az árazásunkat.

Miért ilyen nehéz meghatározni a versenytárskört?   

Azért, mert ma már nincsenek vegytiszta kategóriák. Egy regionális online szállásközvetítő korábbi vezetője mondta egyszer, hogy Magyarországon a wellness-szállodák nem több száz kilométerre vannak egymástól, hanem egyetlen kattintásra. Szerintem ez nagyon pontos megfogalmazás. A versenytárskört ugyanis nemcsak a lokáció határozza meg, hanem az utazás célja, az elérhető szolgáltatások, a szálloda minősége és reputációja is.

2026-ra a belföldi piac mennyire szokott hozzá a dinamikus árazáshoz?

Mára többnyire elfogadottá vált. A légitársaságok megtanították az utazókat arra, hogy az árak folyamatosan változnak, és ez a szállodaiparban is elfogadottá vált.  A vendég ma már tudja, hogy egy adott ajánlat később más áron jelenhet meg, vagy akár el is tűnhet a rendszerből.

Nemrég Herman Szabolcs, szállodai szoftverfejlesztő adott interjút a Pénzcentrumnak, szerinte a jövő kulcsa a bevételoptimalizálás és az OTA-függőség csökkentése a szállodák esetében. Egyetértesz?

Az OTA-kkal való együttműködés fontos része a mindennapjainknak, különösen Budapesten hatékony eszköz a nemzetközi láthatóság elérésében és új vendégek megszerzésében. A cél ugyanakkor az, hogy ezekből a vendégekből idővel közvetlenül foglaló visszatérő vendégek váljanak. Ehhez helyben jó élményt kell nyújtani és azonnali előnyöket kínálni közvetlen foglalás esetén.  Ebben a megújult kedvezményprogramunk, a Danubius Friends is segít. A korábbi pontgyűjtős modell helyett, az új rendszer azonnali előnyöket kínál a visszatérő vendégeinknek. Egy jól működő törzsvendégprogram erős támogatást jelent abban, hogy visszatérő vendégeink direktben keressenek meg minket.

Budapesten és vidéken mennyire más a vendégkör?

Jelentősen eltér. Budapesten a belföldi vendégek aránya jellemzően 12-15 százalék, a többséget nemzetközi utazók adják. Vidéken viszont lényegesen nagyobb, 70 százalék körül van a belföldiek aránya. A budapesti szállodáinkban leginkább városlátogató turistákat és üzletembereket fogadunk, míg a vidéki wellness szállodáinkba a pihenni vágyó családok érkeznek legtöbben.

Azt kommunikáltátok, hogy az elmúlt években 50 milliárd forintot fordítottatok fejlesztésekre. A fizikai megújulás mellett mennyire fontos az emberi tényező?

Így van, a Danubius szállodái jelentős nagy megújuláson mennek keresztül, de tudjuk, hogy egy szép szoba önmagában nem elég. A szolgáltatás minősége az ott dolgozó embereken is múlik. Ezért a felújításokkal párhuzamosan tréningekkel készítjük fel a kollégákat az új vendégelvárásokra.  Tudjuk, hogy elköteleződött munkatárs nélkül nincs elégedett vendég, ezért az emberi tényező számunkra is kiemelkedően fontos.

Hogyan alakul a 2026-os szezon: mit láttok jelenleg a foglaltságban, és milyen mértékben kellett módosítani az árakat?

Vegyes a kép, és továbbra is sok a bizonytalanság.  Jelenleg reálisnak tűnik, hogy idén is elérjük a tavalyi 72-74 százalékos éves foglaltságot. Ez szállodánként eltérhet, de átlagosan tarthatónak látszik. Euróban 6-8 százalékos bevételnövekedés is benne van az évben, részben piaci okokból, részben a felújítások és termékfejlesztések hatására.

Bogár Zoltán, a Danubius Hotels központi üzletfejlesztési igazgatója

Most éppen mi okozza a bizonytalanságot?

Két tényezőt emelnék ki.  Az egyik a közel-keleti válság hatása: lesz-e kerozinhiány, ez okoz-e további járattörléseket, illetve milyen áron lesznek repülőjegyárak.  A másik a forint árfolyamának alakulása, ami jelentős hatással van az eredményeinkre és a tervezhetőségre is.

Kik a legfontosabb küldőpiacaitok Budapesten?

A belföldi piac erősödésével ma már Budapesten is a magyar vendégek adják az egyik legnagyobb csoportot, részarányuk eléri a 13–15 százalékot. A klasszikus küldőpiacok, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok továbbra is fontosak maradtak. Izrael békeidőben nagyon erős, konfliktus idején azonnal visszaesik. Az orosz piac gyakorlatilag eltűnt, a kínai piac viszont látványosan nőtt, különösen a közvetlen légi összeköttetés bővülése óta.

A régiós országok mennyire fontosak?

Nagyon, elsősorban a vidéki wellness szállodáink esetében. Csehország, Lengyelország és Szlovákia mindig is erős piac volt, és amióta Románia belépett a schengeni övezetbe, abból a régióból érkező vendégek száma is látványosan emelkedik. Vidék mellett most már Budapesten is stabilan az első tíz küldőpiac között vannak.

A különböző szállodák között mennyire eltérő a vendégösszetétel?

Lokációtól, szállodatípustól és besorolástól függően jelentősen eltér.  Hiltonban például jóval magasabb az amerikai vendégek aránya, míg az Astoriát és az Erzsébetet különösen kedvelik az olaszok.  China Friendly Hotel minősítéssel rendelkező budapesti szállodáinkban évről évre több a kínai vendég.

Mit kell teljesíteni ahhoz, hogy egy szálloda China Friendly legyen?

Ezekben a szállodáinkban a kínai vendégek igényeihez igazított szolgáltatásokat kínálunk. Elérhető például az ázsiai reggeli, és a kínai nyelvű kommunikáció is biztosított.

Számotokra kihívást jelent az erős forint?

Igen. A bevételünk mintegy 80 százaléka euróban keletkezik, miközben a költségeink körülbelül 80 százaléka forintban merül fel. Ha a forint 10-12 százalékkal erősebb annál, mint amivel terveztünk, az nagyon erősen beleharap a profitba. Ez merőben befolyásolhatja a saját erőből finanszírozott beruházásainkat.

Az euró bevezetése akkor komoly stabilitást adna nektek.

A mi működésünk szempontjából jelentősen stabilitást adna. Megkönnyítené a hosszú távú tervezést, megszűntetné az árfolyamkockázatot, így kiszámíthatóbbá tenné a működésünket.

Hogyan alakul a balatoni kereslete az idei szezonban?

A foglalási mintázatban vannak minden évben visszatérő elemek, sokan már év elején megtervezik és lefoglalják a nyaralásukat. A következő nagy foglalási hullám a húsvét után következik be, majd a jó idő megjelenésével még jobban felgyorsulnak a nyári foglalások. Találó megfogalmazás, hogy a belföldi nyaralást nemcsak jó időre kell foglalni, hanem jó időben is. Egy választási évben általában erősebb a kivárás a fogyasztóknál, ezt most is érzékeltük a balatoni foglalásoknál.

Akkor ti is érzékeltétek a kivárást a Balaton esetében?

Igen, április közepéig a nyári hónapokra vonatkozó rendelésállományban körülbelül 20 százalékos elmaradásban voltunk. Április 13-a után azonban erősen megindultak a foglalások. Egy hónap alatt a lemaradás  20 százalékról 2,5 százalékra csökkent. Vagyis az elmúlt hónapban sokkal gyorsabban nőtt a foglalások száma, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

A  BL-döntő hétvégéje hogy alakul?

Pályafutásom alatt nem láttam még ilyen koncentrált keresletet. A korábbi években megszokott tavasz végi árakhoz képest hatszoros, nyolcszoros, akár tízszeres árak is megjelentek a piacon.  Voltak napok, amikor a publikusan elérhető adatok alapján 1000 euró alatt nem volt elérhető 4 csillagos szállodai szoba Budapesten. Több szállodánk elhelyezkedése kifejezetten kedvező: a Danubius Hotel Arena gyakorlatilag „pályaszállás”, de a Danubius Hotel Hungaria-ból is 10 perc sétával elérhető a stadion. Ezek a szállodák ilyenkor rendkívül értékes pozícióban vannak.

Lesz még ehhez fogható nagy esemény mostanában?

A Metallica június 11-én és 13-án koncertezik Budapesten, és ott is látható kiemelkedő kereslet, még ha nem is akkora mértékben, mint egy BL döntő esetében. Érdekes, hogy nem minden A kategóriás koncert generál akkora hatást, mint elsőre gondolnánk. A turné útvonala is számít, hogy a régióban hány helyszínen lépnek fel.  A Coldplay 2024 júniusi triplakoncertje például olyan keresletet hozott, amely összemérhető volt egy Forma-1-es hétvégével. Olyan volt, mintha Budapest kapott volna egy plusz F1-hétvégét.

A Sziget Fesztivál mennyire számít kiemelkedő eseménynek?

Fontos esemény, és továbbra is hoz extra keresletet, de a Covid előtt némileg erősebb hatása volt. Bízom benne, hogy egyre több külföldi látogató érkezik és ez jelentkezni fog a szállodai keresletben. 

Mekkora szerepe van ma a SZÉP‑kártyának a hazai szállodapiac fizetési mixében, és nálatok milyen súlyt képvisel a vendégek költésében?

Fontos szerepe van a SZÉP-kártyának a hazai szállodapiacon, és nálunk is érzékelhető súlyt képvisel a magyar vendégek költésében. A belföldi vendégbevételünk nagyjából 8–9 százaléka SZÉP-kártyás fizetésből származik.

Az erős forint, a repülőjegyárak bizonytalansága és a régiós árverseny együtt mennyire tereli a magyar utazókat a horvát tengerpart felé a Balaton helyett?

Ez most kifejezetten összetett kérdés. Az erős forint miatt valóban olcsóbbnak tűnhet a külföldi utazás. Közben viszont ott van a kerozinár: ha drágul a repülés, kevesebben választhatnak távolabbi úti célokat, például a spanyol tengerpartot. Ilyenkor alternatíva lehet az autóval könnyen elérhető horvát tengerpart, vagy akár a Balaton is azok számára, akik nem szeretnének repülni. Ezek egymással ellentétes hatások, és jelenleg nehéz megmondani, melyik irány lesz erősebb.

Ti is emeltetek árat a Balatonnál?

Balatonnál is érvényesül a keresletvezérelt árazás, alapvetően a tehát a kereslet határozza meg az árakat. Átlagosan egy 10-15 százalékos átlagár-emelkedéssel számolunk.  Ez azonban nem öncélú áremelés: mostanra minden szobánk felújított, és jelentős összeget fordítottunk termékfejlesztésre. A magasabb ár mögött így szebb, korszerűbb szobák és magasabb szolgáltatási színvonal áll.

A belföldi piac árérzékenységét mennyire érzitek?

Tavaly és tavalyelőtt a főszezonban egyértelműen látszott, hogy van egy árplafon. Május vége van, még sok foglalást várunk a nyárra, így ezt még korai megmondani, hogy ez most is ugyanígy alakul-e.

Képek: Gosztola Judit