Pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten: újra elszabadultak az árak az olajpiacon

Az amerikai haderő négy iráni csapásmérő drónt lőtt le. Emellett egy földi irányítóállomást támadtak Bandar-Abbász kikötővárosában, amely épp egy ötödik drónt indított volna útnak. Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő szerint a lépések "mérsékeltek, tisztán védelmi jellegűek voltak, és a tűzszünet fenntartását szolgálták". Válaszul az Iszlám Forradalmi Gárda az incidenst okozó amerikai bázist vette célba. A szervezet közölte, hogy bármilyen további "agresszió" esetén "határozottabb" választ adnak. Kuvait is jelezte, hogy rakéta- és dróntámadásokat hárít el, ezek forrását azonban nem nevezte meg.

A támadások hírére az olajárak jelentősen emelkedtek: a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 3,75 százalékkal 97,83 dollárra, míg a WTI amerikai nyersolajé 4 százalékkal 92,22 dollárra ugrott. A február 28-án indult háború óta a Hormuzi-szoroson áthaladó napi hajóforgalom 88 százalékkal csökkent, ami drámaian átrendezte a globális energiapiacot. A Brent ára volt olyan időszak amikor átmenetileg 120 dollár fölé is szökött, miközben a konfliktus előtt 70 dollár körül mozgott.

EZ IS ÉRDEKELHET

Drámai határértéket lépett át az olaj világpiaci ára: bemondták a szakértők, ebből már nincs visszaút

Európában a földgázkészletek szintén nyomás alá kerültek.

Eközben Donald Trump egy kabinetülésen elutasította azt az iráni állami televízió által ismertetett tervezetet, amely szerint egy hónapon belül helyreállítanák a szoros kereskedelmi forgalmát. Az elképzelés szerint az irányítást Irán és Omán közösen látta volna el. "Senki sem fogja ellenőrizni a szorost, ezek nemzetközi vizek" - jelentette ki az elnök. Egyúttal azzal fenyegetőzött, hogy Omán is úgy jár, mint bárki más, aki ezzel megpróbálkozik. A Fehér Ház a kiszivárgott megállapodástervezetet "teljes kitalációnak" minősítette. Az ománi fél nem reagált a közös ellenőrzés ötletére. Irán külügyi szóvivője ugyanakkor szolidaritásáról biztosította Ománt az "amerikai fenyegetések" nyomán.

A tárgyalások legfőbb akadályait továbbra is az Irán elleni szankciók, a Hormuzi-szoros megnyitásának feltételei, valamint az iráni nukleáris program sorsa jelentik. Teherán ragaszkodik a befagyasztott iráni vagyon felszabadításához, míg Washington az ország nukleáris kapacitásának felszámolását követeli. Iráni források szerint az atomprogram kérdése csak egy második tárgyalási körben kerülne terítékre. Ez azonban nem biztos, hogy elfogadható Trump legközelebbi szövetségesei számára. Marco Rubio külügyminiszter a kabinetülésen leszögezte: "Irán soha nem fog atomfegyverrel rendelkezni." Ezzel egy időben az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listára helyezte a Perzsa-öböli Szoroshatóságot. Ezt a szervezetet Irán hozta létre a szoros hajóforgalmának irányítására.

Irán Libanont is a háborút lezáró átfogó megállapodás részének tekinti. Eközben Izrael csapásokat mért az iráni támogatású Hezbollah infrastruktúrájára a libanoni Türosz városában. A libanoni hadsereg közlése szerint egy izraeli légitámadásban életét vesztette az egyik katonájuk.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.