Brutális élelmiszerdrágulás közeleg a közel-keleti háború miatt: ezek az országok lehetnek a legnagyobb vesztesei

A modern mezőgazdaság és a globális élelmiszertermelés mintegy fele függ a műtrágyák használatától. Ennek hiányában az olyan alapvető haszonnövények, mint a búza, a kukorica vagy a rizs terméshozama drasztikusan visszaesne. Ez az állapot az állattenyésztésre és az élelmezésbiztonságra is súlyosan kihatna. A közel-keleti konfliktus azonban épp ennek a kulcsfontosságú inputanyagnak a gyártását és elosztását bénította meg.

A térségben – többek között Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben és Iránban – számos meghatározó üzem megsérült vagy leállt a támadások miatt. A Hormuzi-szoros lezárásával a világ műtrágyakereskedelmének harmada befagyott. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint így havonta 3-4 millió tonna áru nem jut el a piacokra.

A termeléskiesés ráadásul egy eleve szűkös kínálatú piacot érintett. Az európai termelés már a 2022-es energiaválság idején megcsappant a magas földgázárak miatt. Eközben a legnagyobb exportőrök, mint például Kína vagy Oroszország, egyre szigorúbban korlátozzák a kivitelüket. A hiány hatására az árak drasztikusan megemelkedtek.

A közel-keleti karbamid tonnánkénti ára hetek alatt 24 százalékkal, 620 dollár fölé ugrott, Egyiptomban pedig napok alatt 28 százalékos drágulást mértek. A FAO becslései szerint, ha a válság elhúzódik, a globális műtrágyaárak 2026 első feléig tartósan 15-20 százalékkal magasabbak maradnak a korábbinál.

Ez a drágulás hamarosan a boltok polcain is érezhetővé válik. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tapasztalatai szerint a műtrágyák áremelkedésének jelentős része nagyjából egy éven belül beépül a globális élelmiszerárakba. A helyzetet tovább rontja az energiahordozók drágulása. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára a háború kitörése óta 70 dollárról 100 dollárra ugrott.

Az UBS elemzése rávilágít arra, hogy a műtrágyák áremelkedését felerészben éppen az energia drágulása okozza. Becslésük szerint az eddigi folyamatok alapján a globális műtrágya-infláció akár évi 48 százalékra is felgyorsulhat. Ez a dinamika önmagában 12 százalékkal növelheti a világpiaci élelmiszerárakat.

Míg a 2022-es ukrajnai háború két jelentős gabonaexportőr kiesésével azonnali áruhiányt okozott, a mostani konfliktus sokkal inkább egy termelési sokkot jelent. A Közel-Kelet nem számít nagy élelmiszerexportőrnek, így közvetlenül nem tűnik el késztermék a piacról. A megugró termelési költségek azonban elkerülhetetlenül globális áremelkedést generálnak. Ez a folyamat az általános inflációt a fejlett gazdaságokban fél százalékponttal, a feltörekvő piacokon viszont akár 2,4 százalékponttal is megemelheti.

A fejlődő országok jóval sebezhetőbbek, mivel a lakosság fogyasztói kosarában sokkal nagyobb arányt képvisel az élelmiszer, a helyi gazdák pénzügyi tartalékai pedig szűkösebbek. Ha a háború elhúzódik, és az energiaárak magasan maradnak, a világnak egy újabb, tartós élelmiszer-inflációs hullámmal kell szembenéznie.

Magyarországon is lesznek érezhető hatások

Nemrégi cikkében az Agrárszektor jegyezte meg, hogy az európai takarmányipar is erősen kitett a globális beszállítói láncoknak, különösen a távol-keleti importnak. A legfontosabb takarmány-adalékanyagok – köztük vitaminok, mikroelemek és aminosavak – döntő része ugyanis Ázsiából, elsősorban Kínából érkezik, ami a piaci bizonytalanság idején komoly kockázatokat hordoz.