Nukleáris konfliktus a láthatáron: elég egyetlen rossz lépés, és elszabadulhat a pokol

A csütörtökön közzétett, 156 oldalas stratégiai dokumentum Ázsia legnagyobb éves védelmi fóruma, a szingapúri Shangri-La Párbeszéd előtt jelent meg. Az IISS szerint a világ egy új nukleáris fegyverkezési verseny küszöbén áll. Ennek epicentruma az ázsiai és csendes-óceáni térség. A régió államai folyamatosan bővítik nukleáris arzenáljukat. Ezzel párhuzamosan az atomfegyverrel nem rendelkező országok nagy hatótávolságú, hagyományos csapásmérő képességeket fejlesztenek. Mindkét folyamat súlyosan veszélyezteti a stratégiai stabilitást.

Az értékelés szerint egy Tajvan miatti fegyveres konfliktus esetén mindkét fél kiterjedt hadműveleteket indítana. Ezek elsősorban az ellenfél vezetési, irányítási, kommunikációs és hírszerzési csomópontjait céloznák. "Jelenleg kevés nyilvános bizonyíték utal arra, hogy bármelyik hadsereg alkalmazná azokat a biztosítékokat vagy bevetési szabályokat, amelyek megakadályoznák az ilyen célpontok elleni csapásokat" - fogalmaz a dokumentum. Mindez azért különösen aggasztó, mert Tajvan stratégiai jelentősége óriási Peking számára, így egy esetleges konfliktus könnyen nukleáris szintre eszkalálódhat.

Kína védelmi minisztériumának szóvivője "meglehetősen ellentmondásosnak" nevezte a jelentést, és ismét hangsúlyozta, hogy Tajvan kérdése kizárólag Kína belügye. A kínai külügyminisztérium szóvivője arra szólította fel Washingtont, hogy "a legnagyobb óvatossággal" kezelje a tajvani helyzetet. Az amerikai hatóságok nem reagáltak azonnal a felvetésekre.

Daniel Salisbury, az IISS elemzője kiemelte, hogy a májusi Trump-Hszi csúcstalálkozón nem esett szó nukleáris kérdésekről, a két nagyhatalom viszonya ezen a téren "meglehetősen nehéz". A hidegháború idején az Egyesült Államok és a Szovjetunió között kialakult a fegyverzetellenőrzési párbeszéd kultúrája. Kínával azonban nem létezik ilyen hagyomány, részben azért sem, mert Peking nukleáris arzenáljának jelentős része rejtett. Az amerikai és az orosz atomarzenál ugyan még mindig messze felülmúlja a kínait, de az olló egyre szűkül. Az Amerikai Tudósok Szövetsége adatai alapján Oroszország 4400, az Egyesült Államok 3700, Kína pedig 620 aktív robbanófejjel rendelkezik. A Pentagon tavaly decemberi jelentése viszont arra figyelmeztet, hogy Kína 2030-ra elérheti az 1000 robbanófejet. Peking jelenleg minden más atomhatalmat felülmúló ütemben fejleszti nukleáris képességeit.

A május 29. és 31. között zajló Shangri-La Párbeszéden szombaton felszólal Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter is. Kína ugyanakkor egyelőre nem erősítette meg, hogy Dong Jun védelmi miniszter részt vesz-e a rendezvényen.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.