Elképesztő alkut köthetett az Egyesült Államok: ha Trump rábólint, vége lehet a rémálomnak

Az Egyesült Államok és Irán elvi megállapodásra jutott a jelenlegi tűzszünet 60 napos meghosszabbításáról és a Hormuzi-szoros hajózási korlátozásainak feloldásáról, értesült több forrásból a Reuters. A megállapodás azonban még nem lépett hatályba, mivel Donald Trump amerikai elnök egyelőre nem hagyta jóvá, az iráni állami média pedig azt közölte, hogy a végleges szöveg kidolgozása még folyamatban van.

Ha a két ország vezetése rábólint az egyezségre, az a legjelentősebb diplomáciai áttörést jelentheti a február 28-án kezdődött konfliktus óta. A hír néhány órával azután látott napvilágot, hogy a felek ismét katonai akciókat hajtottak végre egymás ellen, ami rávilágított a jelenlegi tűzszünet törékenységére. J. D. Vance amerikai alelnök Washingtonban úgy fogalmazott, hogy a felek közel vannak a megállapodáshoz, de még nem értek célba.

„Nagyon közel vagyunk, és tovább dolgozunk rajta. Nem tudom garantálni a megállapodást, de jelenleg bizakodó vagyok” – mondta az alelnök.

A tervezet szerint ismét korlátozásmentessé válna a hajózás a Hormuzi-szorosban, amely a világ olaj- és cseppfolyósgáz-kereskedelmének egyik legfontosabb útvonala. Az Egyesült Államok emellett feloldaná az iráni kikötőket érintő blokádot, valamint enyhítene egyes, az iráni olajexportot sújtó szankciókon.

A piacok pozitívan reagáltak a hírekre. Az olajárak csökkenni kezdtek annak hatására, hogy nőtt az esélye a szoros teljes újranyitásának és a globális energiaszállítások normalizálódásának. A tárgyalások ugyanakkor továbbra is érzékeny szakaszban járnak. Az amerikai hadsereg csütörtökön öt iráni drónt semmisített meg, valamint csapást mért egy Bandar-Abbász közelében található irányítóállomásra. Az amerikai közlés szerint a műveletek védelmi célt szolgáltak és a tűzszünet fenntartását segítették.

Irán válaszul közölte, hogy célba vett egy olyan amerikai katonai bázist, amelyet felelősnek tartott a támadásért. A Forradalmi Gárda figyelmeztetett, hogy újabb amerikai akciók esetén erősebb válaszlépések következhetnek. A konfliktus rendezését tovább nehezíti, hogy a felek alapvető követelései változatlanok. Teherán a gazdasági szankciók feloldását, befagyasztott külföldi vagyonának felszabadítását és az amerikai katonai jelenlét csökkentését várja el. Washington ezzel párhuzamosan továbbra is az iráni nukleáris program felszámolását követeli.

A térség helyzetét az is bonyolítja, hogy Irán szerint a tartós békéhez az izraeli katonai műveleteknek is véget kellene érniük Libanonban. Izrael ugyanakkor közölte, hogy továbbra is a Hezbollah infrastruktúráját támadja, és a harcok egyelőre nem mutatják a lezárás jeleit.