Donald Trump 48 órás ultimátumot adott Iránnak, ezt történik a közel-keleti államban, ha lejár a határidő

Az amerikai elnök a Truth Social platformon jelentette be, hogy az Egyesült Államok "megsemmisíti" Irán erőműveit, "a legnagyobbal kezdve". Mindez akkor történik meg, ha Teherán a megadott határidőn belül nem állítja helyre teljesen a hajóforgalmat a szorosban.

Trump az ultimátumot mindössze egy nappal azután tette közzé, hogy még a hadműveletek "visszafogását" fontolgatta. Ezzel párhuzamosan több ezer további amerikai tengerészgyalogost vezényeltek a térségbe.

Irán válaszul közölte, hogy a korlátozások kizárólag azokat az országokat érintik, amelyek támadást indítottak ellene. A Fars hírügynökség jelentése szerint az iráni hadsereg kilátásba helyezte az Egyesült Államok és szövetségesei energetikai, illetve vízellátó infrastruktúrájának célba vételét a régióban.

Az ultimátumot megelőzően két iráni rakéta csapódott be Dél-Izraelben, összesen több mint száz sebesültet hagyva maguk után. Arad városában 84-en sérültek meg, közülük tízen súlyosan. A közeli Dimonában harminchárman sebesültek meg. Ez a település ad otthont annak a létesítménynek, amely köztudottan a Közel-Kelet egyetlen nukleáris arzenálját rejti. A rakéták áttörték az izraeli légvédelmet, lakóépületeket rongáltak meg, és mély krátereket ütöttek a talajba. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök "minden fronton" megtorlást ígért. Órákkal később az izraeli hadsereg csapássorozatot indított Teherán ellen.

Teherán állítása szerint a dimonai támadás válasz volt a natanzi nukleáris létesítményt ért izraeli csapásokra. Ez az objektum a 2025. júniusi háborúban már egyszer megsérült. Az Iszlám Forradalmi Gárda közölte, hogy iráni erők Kuvaitban és az Egyesült Arab Emírségekben is katonai célpontokat támadtak. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója ismételten katonai önmérsékletre szólította fel a feleket, hogy elkerüljenek egy esetleges nukleáris balesetet.

A Hormuzi-szoros tényleges lezárása a globális nyersolaj-kereskedelem ötödét érinti. Ennek hatására az északi-tengeri Brent típusú kőolaj árfolyama már meghaladta a hordónkénti 105 dollárt. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Dél-Korea, Ausztrália, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein közös nyilatkozatban ítélte el a lépést. Az érintett országok egyúttal kifejezték készségüket a hajózás szabadságának biztosítására. Japán, amely olajimportjának mintegy 90 százalékát ezen az útvonalon keresztül szerzi be, bejelentette, hogy tűzszünet esetén fontolóra venné aknamentesítő egységek kiküldését. Ez a lépés a szigetország háború utáni pacifista alkotmányos keretei között is kivitelezhető a 2015-ös biztonsági törvény alapján.

Címlapi kép: Eduardo Munoz, MTI/MTVA