Újabb csoport szállt bele Donald Trumpba: csak veszíthet ezzel az elnök?

Az elnök által előterjesztett szövetségi költségvetési terv szerint a Nemzeti Tudományos Alapítvány (NSF) támogatása felére csökkenne, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek 17 milliárd dolláros forráselvonással szembesülnének, míg az Energiaügyi Minisztérium, az Amerikai Geológiai Szolgálat és a Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal is több milliárd dolláros költségvetési vágásokat szenvedne el.

"Katasztrofális lenne, ha ezek a javaslatok megvalósulnának" - nyilatkozta Sudip Parikh, az Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség vezérigazgatója. Figyelmeztetett, hogy ha a republikánus többségű Kongresszus követi Trump költségvetési irányelveit, az az Egyesült Államok minden egyetemén és laboratóriumában visszaveti a tudományos munkát.

A kormányzati K+F beruházások a második világháború óta következetesen az amerikai magánszektor termelékenységnövekedésének 20-25 százalékát adják. Jó példa erre az NSF 1981-es, John J. Hopfield tudósnak juttatott támogatása, amely a mesterséges neurális hálózatok kutatását finanszírozta. Ez a tudományterület ma már a több milliárd dolláros mesterséges intelligencia forradalom alapját képezi, és Hopfieldnek tavaly fizikai Nobel-díjat is hozott.

Egyes közgazdászok szerint a magánszektor is képes lenne hasonló eredményeket elérni. Richard Stern, a konzervatív Heritage Foundation gazdasági és költségvetési politikai tanulmányainak igazgatója úgy véli, hogy az alapkutatások nagy részét az iparnak kellene finanszíroznia. Ugyanakkor még ő is elismeri, hogy a tudományos kutatások támogatásának csökkentése nem lenne prioritás számára.

Számos más közgazdász azt hangsúlyozza, hogy az ipar soha nem helyettesítheti a kormányt az alapkutatások finanszírozásában. "A magánszektor gyakran alulfinanszírozza ezeket az alapvető kutatási területeket" - mondja Vasudeva Ramaswamy, az American University közgazdásza. A létrehozott tudás túl általános, a gazdasági megtérülés pedig túl távoli.

Az elnök javaslatai egyelőre csak tervek, a költségvetést valójában a Kongresszus határozza meg. Ramaswamy szerint azonban, ha a törvényhozók követnék Trump költségvetési irányelveit, Amerika jövőbeli GDP-je több mint 4%-kal kisebb lehetne.

Ez nagyjából megegyezik a 2007-2009-es nagy recesszió során tapasztalt gazdasági visszaeséssel.

A közgazdász szerint ezek a megszorítások végső soron magának a kormánynak is sok pénzébe kerülhetnek: "A holnapi gazdaság kisebb lesz, mert úgy döntöttél, hogy ma csökkented a finanszírozást. És ha a holnapi gazdaságod kisebb, kevesebb adót fogsz beszedni."