Bejelentést tett az elszámoltatásról Magyar Péter: ez várhat az érintettekre

Magyar Péter szerint a kormány feladata, hogy felelősségre vonja azokat, akik a korábbi időszakban visszaélhettek a közpénzekkel, és visszaszerezze az állami vagyont. A miniszterelnök az Associated Pressnek (AP) adott, kedden készült interjúban hangsúlyozta, hogy az elszámoltatásnak a jogállamiság szabályai szerint kell történnie.

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok eredményeket várnak a felelősök megbüntetésében és az eltulajdonított vagyon visszaszerzésében. Hozzátette azonban, hogy a demokratikus intézmények és a jogállami működés megerősítése időigényes folyamat.

A miniszterelnök a 2026 áprilisi választáson győztes Tisza Párt kormányának eddigi intézkedéseiről is beszélt. Az egyik legfontosabb lépés az állami vagyon visszaszerzéséért és védelméért felelős hivatal létrehozása volt. A szervezet feladatköre a közpénzekkel való visszaélések feltárására is kiterjed, munkájába pedig rendőrségi, ügyészségi és adóhatósági szerveket is bevonhat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Friss! Őrizetbe vették Matolcsy György korábbi MNB-elnököt

Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt. A Központi Nyomozó Főügyészség összehangolt nyomozási cselekményeket folytat az MNB-ügyben.

A kormány Magyarország csatlakozását is kezdeményezte az Európai Ügyészséghez, amely az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozik. Az előző kormány ezt hosszú időn keresztül elutasította. Magyar Péter elismerte, hogy a közvélemény gyors eredményeket vár az elszámoltatásban, de szerinte a jogszerű eljárásokat nem lehet megkerülni. Az AP beszámolója szerint a korábbi időszakhoz kapcsolódó korrupciógyanús ügyekben már több volt tisztségviselőt is őrizetbe vettek.

A migrációs politikán nem változtatna a kormány

Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában továbbra is a migráció az egyik vitás kérdés. Magyar Péter az interjúban egyértelművé tette, hogy kormánya ezen a területen nem kíván szakítani az Orbán-kormány gyakorlatával.

A déli határkerítés megmarad, a szabálytalanul belépő migránsokat pedig továbbra is visszakísérhetik Szerbia felé a határon. A miniszterelnök szerint az uniós migrációs politikával kapcsolatos környezet megváltozott, ezért bízik abban, hogy Magyarország rendezheti a vitás kérdéseket Brüsszellel.

Az Európai Unió Bírósága 2024-ben 200 millió eurós átalányösszegű bírságot szabott ki Magyarországra, és napi egymillió eurós további bírságot is elrendelt a korábbi menekültügyi ítélet végre nem hajtása miatt. Magyar Péter az AP-nek azt mondta, várakozásai szerint az év végéig megállapodás születhet a büntetés ügyében. A miniszterelnök a vitát az EU következő, hétéves költségvetéséről szóló tárgyalásokkal is összekapcsolta. Szerinte a közös költségvetés elfogadása előtt ezt a kérdést rendezni kell.

Az Európai Bizottság májusban 16,4 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott magyar uniós forrás felszabadítását jelentette be a kormány reformjai nyomán. A pénzek tényleges lehívásának feltételei és ütemezése ugyanakkor továbbra is meghatározóak az uniós kapcsolatok alakulásában.

Közeledik Ukrajnához Magyarország, de a gyorsított EU-csatlakozást nem támogatja

Az új magyar kormány az előző kabinethez képest más hangnemet ütött meg Ukrajnával kapcsolatban. Magyar Péter kormánya támogatásáról biztosította az országot az orosz agresszióval szemben, Oroszországot pedig nemzetbiztonsági fenyegetésként határozta meg.

A két ország közötti viszony javításában fontos szerepet játszott a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvi oktatásának ügye. Az AP beszámolója szerint az ukrán parlament a múlt héten bővítette a kisebbségi nyelvek oktatásának lehetőségeit, miután hetekig egyeztettek a magyar féllel.

Magyar Péter ezt a kétoldalú kapcsolatok új fejezetének lehetőségeként értékelte. Üdvözölte azt is, hogy Ukrajna elismerte a szovjet Ukrajna felelősségét az 1944 és 1946 közötti magyar deportálásokban és kínzásokban.

A közeledés azonban nem jelenti azt, hogy Budapest minden kérdésben egyetért Kijevvel és az uniós vezetőkkel. A miniszterelnök továbbra sem támogatja Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását. Álláspontja szerint a tagjelölt országoknak teljesíteniük kell a belépés feltételeit, és egy háborúban álló ország felvételét sem tartja megfelelőnek.

A nyilatkozat így két párhuzamos folyamatot jelez. Magyarország igyekszik rendezni az Ukrajnával fennálló vitákat, de a csatlakozás üteméről továbbra is önálló álláspontot képvisel.

Vagyonadót vezetnének be, emelkedhetnek a családi támogatások és a nyugdíjak

A miniszterelnök a 2027-es költségvetés tervezett intézkedéseiről is beszélt. A kormány elképzelései között szerepel a kisebb jövedelműek adóterheinek mérséklése, miközben a legvagyonosabbakat új adóval terhelnék.

A tervek szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonra évente 1 százalékos adót vetnének ki. A 100 milliárd forint feletti vagyonrésznél az adókulcs 1,5 százalékra emelkedne. A kormány becslése szerint a vagyonadó mintegy 15 ezer embert érintene, és évente körülbelül 200 milliárd forint bevételt hozhatna.

A tervezett bevételből többek között mintegy kétmillió alacsonyabb keresetű adóterheinek csökkentését finanszíroznák. Az intézkedés a kormányfő szerint arra is választ adna, hogy a gazdasági növekedés eredményei szélesebb társadalmi körhöz jussanak el. A szociális intézkedések között szerepel a családi pótlék megduplázása is. Az AP emlékeztetett arra, hogy az egygyermekes családok alapösszege 2008 óta változatlan, havi 37 dollár körüli összegnek felel meg.

A kormány tervei szerint a legkisebb nyugdíj összege is jelentősen, több mint négyszeresére emelkedhetne. Magyar Péter az AP-nek a jelenlegi minimumot embertelenül alacsonynak nevezte, és a szociális igazságosságot jelölte meg az intézkedések egyik indokaként. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a tervezett lépések nem jelentenek baloldali gazdaságpolitikára való áttérést. Értelmezése szerint a cél a társadalmi különbségek mérséklése, miközben a kormány gazdaságpolitikai irányvonala megmarad.

Címlapkép: Szigetváry Zsolt, MTI/MTVA