2027-ben pedig már 991 milliárd forint fog érkezni a Nyugdíjbiztosítási Alapba a büdzsé más bevételeinek terhére.
Újra bepanaszolták Magyarországot a bolti különadó miatt: odacsapott a Spar, mit fog lépni a kormány?
Újabb panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a Spar a magyar kiskereskedelmi különadó miatt, mivel a vállalat álláspontja szerint a hazai szabályozás továbbra is hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú láncokat. Az áruházlánc úgy véli, az adóteher enyhítését célzó legújabb jogszabály-módosítás a gyakorlatban alkalmazhatatlan a nagyvállalatok számára, a kormányzati intézkedések valódi célja pedig a külföldi cégek kiszorítása a magyar piacról.
A Spar az osztrák APA hírügynökségen keresztül ismertetett beadványában rámutatott, hogy a magyar kormány nem törölte el a korábban bevezetett különadót. Ehelyett egy olyan módosítást hajtottak végre, amely elviekben lehetővé tenné a nagy kereskedelmi cégek több kisebb társaságra történő feldarabolását, így biztosítva alacsonyabb, vagy akár nulla százalékos adókulcsot. Peter Manhartsberger, a Spar vezetője szerint azonban egy több száz üzletet üzemeltető hálózatot képtelenség ennyi önálló társaságra bontani. Az előírást abszurdnak és zaklató jellegűnek nevezte, hangsúlyozva, hogy a vállalati forma megváltoztatásának kikényszerítése ellentmond az uniós jognak, ráadásul a hatóságok az adóelkerülés elleni szabályokra hivatkozva valószínűleg el sem ismernének egy ilyen, tisztán adózási célú átszervezést.
A vállalat felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályozás egyértelműen diszkriminatív. Míg a külföldi tulajdonú láncoknak – mint a Spar, a Lidl, a Penny, a dm vagy a Tesco – az éves árbevételük 4,5 százalékát kell adóként befizetniük, addig a magyar franchise-hálózatok és hazai szereplők terhelése csupán 0 és 0,15 százalék között mozog. A cég adatai alapján a különadó és az árréskorlátozás együttesen évente mintegy 110-130 millió eurós terhet ró a Spar működésére, ami miatt a külföldi láncok jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni. Manhartsberger szerint az intézkedésekkel a hazai befektetők számára akarják megnyitni az utat azáltal, hogy a külföldi szereplőket kivonulásra és üzleteik eladására kényszerítik.
A cég és a magyar állam közötti nyílt konfliktus már évek óta húzódik; a kiskereskedelmi különadó és az árréskorlátozás miatt az Európai Bizottság korábban már az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot. A feszültség 2024-ben éleződött ki igazán, miután a Spar osztrák anyavállalatának vezetője, Hans Reisch arról beszélt, hogy a magyar kormányzat részéről nyíltan utaltak arra, hogy ha az állam részesedést szerezne a cégben, a vállalat helyzete is sokkal könnyebbé válna. A kijelentés komoly politikai vihart kavart, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter behívatta a Spar vezetőjét, a kormányzat pedig jogi lépéseket helyezett kilátásba. A Spar már abban az időszakban is jelezte, hogy az adóterhek és az árrésstop drasztikusan rontották a jövedelmezőségüket, ami elkerülhetetlenné tette bizonyos üzletek bezárását.
-
A Gránit Bankkal együtt tervezhetik a jövő bankját az Óbudai Egyetemen (x)
Az egyetemi tudás és a gyakorlati tapasztalat összekapcsolását helyezi előtérbe az Óbudai Egyetem és a Gránit Bank 2026. november 5-én aláírt együttműködési megállapodása.
-
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







