Benyújtja a számlát az árstop és a különadó: a termelőktől a boltokig mindenki szenved a magyar élelmiszerpiacon

Az elmúlt években a korábbi kormánypárt, a Fidesz számos alkalommal avatkozott be az élelmiszerpiac működésébe, hivatalosan a hazai termelők védelme és az infláció leszorítása érdekében. A valóságban azonban ezek az intézkedések teljesen felborították a piac egyensúlyát. Bár Magyar Péter miniszterelnök a közelmúltban már felvetette a kisboltokat és az agráriumot fojtogató árrésstop kivezetésének szükségességét, a Tisza-kormány egyelőre nem hozott döntést. Ugyanígy érintetlen maradt a hazai szereplőknek súlyos károkat okozó, 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett árfigyelő rendszer is - írja a Telex.

A mesterséges beavatkozásokkal az állam gyakorlatilag egy legális kartellt hozott létre. A kötelezően maximált, 10 százalékos árrés és a nyilvános árfigyelő hatására a nagy áruházláncok árai átláthatóvá váltak és egymáshoz idomultak. A kiskereskedelmi láncok a nyomott árakat úgy próbálják kigazdálkodni, hogy a hazai beszállítóktól még a nem árstoppos termékek esetében is drasztikusan alacsony átadási árakat követelnek meg. Ezzel párhuzamosan a nagykereskedőktől vásárló kisboltok képtelenek felvenni a versenyt a multinacionális láncok áraival. Mivel a többszörös árrést nem tudják áthárítani a vásárlókra, teljesen kiszorultak a piacról, ami vidéki üzletbezárási hullámhoz vezetett. Ezáltal a lakóhely közeli kényelmi vásárlás lehetősége is drasztikusan visszaszorult.

A helyzetet tovább súlyosbítja a rendkívül magas hazai adóteher. A jövedéki adó, a kiskereskedelmi adó, a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj, a népegészségügyi termékadó (NETA) és a rekordmagas áfa együttesen akár a fogyasztói ár 35–45 százalékát is kitehetik. Ez a környezet szinte vonzza a külföldi áfacsalókat és az importdömpinget. A tisztességes magyar termelők képtelenek felvenni a harcot a feketén vagy nyomott áron behozott, sokszor papíron magyarított külföldi zöldséggel és gyümölccsel. Az agrárium más területein, például a tej- és sertésszektorban is válsághelyzet alakult ki, ugyanis az európai exportpiacok beszűkülése miatt a nyugat-európai felesleget gyakran a kelet-európai, köztük a magyar piacon terítik el.

A torzult piacon paradox módon még azok a nagy láncok sem érnek el érdemi eredményt, amelyek felé a vásárlók kényszerből terelődtek. A legnagyobb hazai szupermarketek és diszkontláncok többsége évek óta jelentős veszteséget halmoz fel, de a nyereséges szereplők profitmarzsa is minimális. Hasonló a helyzet a dinamikusan bővülő, házhoz szállítást kínáló online kiskereskedelemben is. Hiába nő a forgalom, a logisztika és a raktározás magas élőmunka-igénye miatt a profitábilis működés továbbra is szinte elérhetetlen.

A mesterségesen torzított piac miatt a magyar vásárlók egy része már a határon túlra jár át, vagy furgonos közösségi beszerzésekre kényszerül az olcsóbb élelmiszerek megszerzése érdekében. A jelenlegi, fenntarthatatlan állapot lassan a teljes magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart ellehetetleníti. Bár a kormányzat részéről mutatkozik némi hajlandóság a szabályozás felülvizsgálatára, a felborult értéklánc újjáépítése óriási feladatot jelent majd. A tét rendkívül nagy, hiszen a termeléstől a feldolgozáson át a kereskedelemig az ágazat megmentésétől függ több százezer ember mindennapi megélhetése.