Kiderült a tészta-titok: rengeteg magyar rossz helyen keresi a minőséget, ezért nem mindig a drágább olasz márka a legjobb választás

Bár a tészta az egyik legegyszerűbb alapélelmiszernek tűnik, mégis meglepően sok múlik azon, melyik csomagot emeljük le a boltok polcairól. Van ugyanis, amelyik könnyen szétfő, miközben bizonyos tészták főzés után is kellemesen rugalmas maradnak, és a szószt is jobban felveszik. Ha viszont maga a tészta gyenge minőségű, azon már a legjobb szósz sem tud sokat segíteni.

Azért, hogy tisztábban lássunk a tészták világában, a HuffPost olasz séfeket kérdezett arról, mitől lesz igazán jó egy tészta, és mire érdemes figyelni vásárláskor. A válaszokból az derül ki, hogy nemcsak az alapanyag számít, hanem a gyártási technológia, a felület, a forma, sőt még az is, hogyan szárítják vagy tartósítják a kész terméket.

Mindig nézd meg a cimkét

Paola Da Re, a Pasta Sisters alapító séfje szerint az olasz tésztaformák részben az egyes régiók hagyományaiból alakultak ki, részben pedig abból, hogy milyen szószhoz szánták őket. Bizonyos formák egyszerűen jobban megtartják a mártást, és ebben a felhasznált lisztnek is szerepe van.

Ezért sem teljesen igaz az az állítás, hogy minden tészta ugyanolyan, csak más alakú. Egy bordázott, üreges vagy érdes felületű tészta egészen másképp veszi fel a szószt, mint egy sima felületű változat, így ugyanaz az étel is más élményt adhat vele.

A séfek szerint vásárláskor érdemes már az összetevőknél kezdeni.

PJ Monte például a jó minőségű durumbúzadarából készült tésztákat részesíti előnyben. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes termékeken feltűnően hosszú az összetevők listája, ami szerinte arra utalhat, hogy gyengébb minőségű lisztet próbálnak különböző hozzáadott anyagokkal javítani.

Van egy ökölszabályom, ha egy tészta 2-3 összetevőnél többől áll, azonnal vissza is teszem a polcra...

- vallja a séf.

A durvább felület itt előnyös

A liszt mellett legalább ennyit számít maga a gyártás, már aki igazán klasszikus olasz tésztaételeket szeretne elkészíteni. Vincent DelGiudice szerint a jobb minőségű tészták egy részét hagyományos bronzformákon préselik át, míg az ipari gyártásban teflon- vagy műanyag formákat is használnak.

A bronzformás eljárás lassabb, viszont érdesebb, porózusabb felületet hagy maga után. Ez nem esztétikai hiba, éppen ellenkezőleg. Hiszen így a szósz sokkal könnyebben megtapad rajta, ami különösen olyan ételeknél számít, mint például a carbonara, ahol a mártásnak teljesen össze kell forrnia a tésztával.

A szakértő szerint a különbség szabad szemmel is észrevehető. A bronzformán készült tészta általában mattabb, érdesebb, néhol világosabb foltok is láthatók rajta. A sima, erősen sárga tészta ezzel szemben gyakran más gyártási és szárítási eljárás eredménye.

A szárítás is fontos

A gyártók között abban is nagy eltérés lehet, hogy ki milyen gyorsan és milyen hőmérsékleten szárítja a tésztát. Giorgia Sinatra szerint a gyors, magas hőmérsékleten történő szárítás jellemzően simább felületet és intenzívebb sárga színt eredményez.

A lassabb feldolgozás ezzel szemben jobban megőrizheti a tészta jellegzetes tulajdonságait. És a végén finomabb tésztát ad.

Nem feltétlenül a legdrágább a legjobb

A megszólaltatott szakértők egybehangzó véleménye volt az is, hogy egyáltalán nem szükségszerűen az a legjobb bolti tészta, amelyik a legdrágább is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Retro magyar tésztaételek: így készíts fillérekből laktató fogást hétköznapokra

Elszálltak az élelmiszerárak, ennek ellenére még mindig van remény: mutatjuk, hogyan lakasd jól a családot fillérekből, kedvenc retro tésztaételeinkkel!

Érdemes tehát inkább megnézni, pontosan miből készült, mennyi összetevőt tartalmaz az adott termék, illetve, hogy milyen a felülete, színe. 

Nagyon ugrál a tészta ára Magyarországon

A tészta ára itthon az elmúlt években meglehetősen hektikusan alakult. A hazai KSH-adatok szerint egy 400-500 grammos, négytojásos spagetti 2023 januárjában még történelmi magasságokban, 846 forintba került, 2024 végére viszont 546 forintra esett vissza. Ez két év alatt mintegy 35 százalékos árcsökkenés. Azóta azonban jóval szűkebb sávban mozognak az árak, 2025-ben jellemzően 590–630 forint között, 2026 első hét hónapjában pedig 590 és 616 forint között ingadozott az átlagár. Júliusban 614 forintot mértek, vagyis a 2023 eleji csúcshoz képest még mindig közel 28 százalékkal olcsóbb volt a termék.

A bolti polcokon ugyanakkor az sem mindegy, milyen név szerepel a csomagoláson. Korábban többször is találtunk olyan, Magyarországon prémiumként kezelt olasz márkákat, amelyek saját hazájukban jóval hétköznapibb terméknek számítottak. Néhány éve például egy olasz üzletben a félkilós Barilla normál ára 1,19 euró, akkori árfolyamon 452 forint volt, akcióban pedig négy csomag vásárlásakor mindössze 300 forintra jött ki egy csomag. Ugyanekkor Magyarországon ugyanennek a márkának a félkilós kiszerelése több láncnál 1100–1250 forint körül mozgott. 

És bár manapság már kisebbek az árbeli differenciák, rendre találni hasonló eseteket, ha fellapozzuk a hazai akciósújságokat, és összevetjük azok árait néhány külföldi boltnak az áraival. A különbség egyik magyarázata persze pontosan a pozicionálás. Ami Olaszországban tömegtermék, arra Magyarországon könnyebben rákerül a „prémium olasz” felár. Ettől azonban maga a tészta még nem lesz automatikusan jobb.

Sőt, a séfek tanácsai alapján sokkal többet árul el egy jó tésztáról maga az alapanyag, a gyártási eljárás és a tészta felülete, mint önmagában a márkanév vagy a látványosan magasabb árcédula.