Százmilliárdos bírságokat szabott ki a NAV: virágzik az áfacsalás

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2015-ben bő 12 ezer milliárd forint adót és járulékot szedett be, ami 850 milliárd forinttal több az előző évi bevételeknél. Ez 7 százalékos növekedés az adóhatóság beszámolója szerint. A legnagyobbat a társasági adóbevétel ugrott, 150 milliárd forinttal, 40 százalékkal több folyt be 2015-ben, mint egy évvel korábban, megközelítve az 550 milliárd forintot. A pénzügyi tranzakciós illetéknek viszont negyedét bukta a költségvetés, túllépve azért a 200 milliárdos határt.

Szépen adóztak a családok, 1.773 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, 115 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. 270 milliárddal nőtt a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó befizetés (4.055 milliárd forintra). Az áfa-bevételek 250 milliárddal nőttek, 3.286 milliárd forintot elérve a befizetések és a visszaigénylések különbözete.

Az adószámos adóalanyok száma 1,8 millió volt, nagyságrendje nem változott 2015-ben. Személyi jövedelemadó bevallás 4,8 millió érkezett az adóhatósághoz.

Működik a neten is az adóhatóság, hiszen honlapját 18 millió alkalommal látogatták meg, a letöltések száma pedig 34 millió, Facebook oldalának látogatottsága 1,7 millió volt. A bevallások háromnegyedét, 17 millió darabot elektronikus úton küldtek be az adózók. Persze, a személyes ügyintézés nem maradhatott el sokak számára, így az ügyfélszolgálatokon 2,7 millió alkalommal fogadták az adózókat.

Sok ellenőrzés volt

238 ezer vizsgálatot végzett 2015-ben a NAV, ez 13 ezerrel több az előző évinél, az ellenőrzésekkel feltárt adóhiány értéke pedig 592 milliárd forint (ebből 450 milliárd forint mögött jogerős döntés áll). 2011-ben még csak 407 milliárd forint adóhiányt tárt fel a NAV, ami öt év alatt így a másfélszeresére nőtt.

Az ellenőrzésekben egyre nagyobb a súlya az informatikai kockázatelemzésnek: 2015-ben elindult a Jogkövetési Kockázatkezelési Keretrendszer (JOKER) éles üzemi használata, így a gyanús esetek kiszűrésében egyre kevesebb a véletlen szerepe.

Foglal is az adóhatóság, több mint 10 ezer esetben közel 900 millió forint értékben tette rá a kezét az elkövetők értékeire, a legnagyobb arányban alkoholra (40 százalék), szállítóeszközre (20 százalék) és cigarettára (18 százalék) tette ki. Ez az érték viszont nem tűnik olyan soknak.

Az adócsalók az áfát kedvelik leginkább

Az adóhatóság 27 ezer áfa-ellenőrzést végzett 2015-ben. Ezzel 500 milliárd adótartozást tártak fel. Ezen belül a magas kockázatú besorolások nyomán bő 400 milliárd áfa-visszaélést tárt fel az adóhatóság, ahol közel 12 ezer ellenőrzéssel 420 millió forint volt az elmaradt átlagos adókülönbözet, miközben ez az összes áfa-ellenőrzésekben ennél jóval kevesebb, csak 20 millió forint. Tehát a kockázatelemzés sokat hozott az adóhatóságnak.

Az adóhatóság a fiktív, vagy éppen a láncolatos ügyletekre kiemelt figyelmet fordít, de besegít az áfa-ellenőrzésekbe az online kassza és az EKAER is.

Online kassza, EKAER: azért még van, aki kerülőutat keres

Az adóhatóság két új informatikai vívmánya szép pénzt hoz a költségvetés konyhájára. Az online kasszák (boltok, áruházak, vendéglátóhelyek, szállás helyszolgáltatók) körében végzett 80 ezer vizsgálat nyomán az ellenőrzések 17%-a talált valamilyen hibát, ki is szabott az adóhatóság 1,2 milliárd forint mulasztási bírságot. Az ellenőrzések háromnegyedében a revizorok a nyugta- és számlaadási kötelezettségek teljesítését ellenőrizték.

Jellemző csalási trükkök, amikor több online pénztárgépet használnak, mint a bejelentett alkalmazottak száma, sok a leselejtezett, vagy éppen gyakorló üzemmódban működő kassza, esetleg pedig az online pénztárgép felszámolási időszak alatt is működik a felszámoló biztos engedélye nélkül. Vizsgálja az adóhatóság az árbevétel ingadozásait is, a forgalmat pedig összeveti a munkaerő szükséglettel és a bejelentett alkalmazottak számával is. Természetesen az online adatokat összevetik az adóbevallással is.

Az EKÁER rendszerrel kapcsolatos adókötelezettségek teljesítését mintegy 25 ezer esetben vizsgálták az ellenőrök, ebből több mint 15 ezer ellenőrzést a vámszakmai terület végzett. Az ellenőrzéseket 160 millió forint mulasztási bírság kiszabása követte. Igazolatlan eredetű áru miatt további 230 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki.

Az elektronikus közúti ellenőrzési rendszer (EKAER) adatainak felhasználásával - a bevitt adatok alapján - félezer adóellenőrzést végeztek, mely nyomán 2 milliárd forint adóhiányt észleltek.

Az adózók egyébként havonta átlagosan közel 1 millió bejelentést rögzítettek, ezek 60 száztaléka belföldi szállítás volt. A legjellemzőbb EKAER-csalási módszerek közé tartozik, amikor a belföldi célú áruszállítást átmenő (tranzit) forgalomnak jelentik be, vagy elkerülik a kockázati biztosíték befizetését.

Behajtják az elcsalt adót, de nem mindet: hátralék van azért bőségesen

Ha már nagyon nem megy, jön a végrehajtás. A NAV 2015-ben mintegy 1,3 millió végrehajtási eljárás eredményeként 408 milliárd forint követelést szedett be az adózóktól, 50 milliárddal többet az egy évvel korábbinál. Ezen belül 174 milliárd forintot inkasszóval szedett be az adóhatóság.

A NAV teljes hátralékállománya a 2014. december 31-i 2590 milliárd forintról egy év alatt 2453 milliárd forintra csökkent. Ennek java, közel 2000 milliárd forint a már nem működő vállalkozások tartozása, amire az adóhatóságnak nincs ráhatása, ezeket a bíróságok kezelik. Ezek hosszadalmas felszámolási, kényszertörlési eljárások nyomán csökkenhetnek.

A NAV az internetes honlapján a végrehajtás alatt álló adózók listáját hetente, a 180 napon keresztül jelentős adóhátralékkal (magánszemélyek esetében 10 millió forintot, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiánnyal) rendelkező adózók listáját negyedévente frissíti.

Bűnügyek is vannak az adóhatóságnak

A NAV adószakmai, valamint vám- és pénzügyőri szervei 2015-ben 4434 bűncselekmény gyanúját tárták fel, az elkövetési érték meghaladta a 67 milliárd forintot. Jellemzően költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és orgazdaság bűncselekmények gyanúja merült fel. A NAV 3387 büntetőfeljelentést tett a nyomozóhatóságoknál.

A nyomozó szervek 2015-ben 7672 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást, ez az előző év azonos időszakához képest 24 százalékos csökkenést jelent. Ebből a hatáskörös bűncselekmények száma 6961 volt, az ismertté vált bűncselekmények 40 százaléka költségvetési csalás, ezek értéke 137 milliárd forintot tett ki, amelyből a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekmények elkövetési értéke mintegy 131 milliárd forint volt.