A vendéglátás lenne minden EU-s gazdaság megmentője? A számok nem hazudnak, ez a valóság

Az idegenforgalom közvetlen gazdasági súlyának megállapítására a GDP-hez való hozzájárulás aránya a legjobb mutatószám. Fontos megjegyezni, hogy a turizmusnak számos közvetett pozitív gazdasági hatása van, így nem lehet egyértelműen meghatározni a jelentőségét. Ilyen átcsatolás például a kapcsolódó ágazatok, mint például a kiskereskedelmi forgalom, tömegközlekedés, építőipar, szórakoztatóipar forgalmának a növelése.

Ezen ágazatok munkavállalóit szokás másodlagos turisztikai foglalkoztatottnak is nevezni. Kulturális szempontból szintén kiemelt vonzat, hogy rengeteg ősi mesterség, hagyomány és rendezvény csak a turizmus révén tud fennmaradni.  A változatos tájak, kultúrák és történelmi nevezetességek globálisan a legvonzóbb turisztikai célponttá tették kontinensünket. A gépjárműipar mellett a vendéglátás az az ágazat, amelyben Európa eddig meg tudta őrizni vezető szerepét. A jövőben azonban ez könnyen változhat, ugyanis a közel- és távol-keleti régiók rohamos ütemben zárkóznak fel az utasforgalom tekintetében. 

Kevésbé ismert tény, hogy a külföldi vendégek költései gazdaságstatisztikai szempontból az exportot növeli, a devizabevételek pedig javítják az ország folyó fizetési mérlegének egyenlegét, támaszt biztosítva ezzel a hazai fizetőeszköznek, például a forintárfolyamnak. Továbbá az idegenforgalom a regionális különbségek mérséklésére is alkalmas, és a leszakadó területeken munkahely teremtéssel hozzájárul a lakosság megtartásához. A turisztikai szektor mind az alacsony, mind a magas képzettségű munkavállalókat képes felszívni.

A koronavírus-járvány kétségkívül a turisztikai és vendéglátóipari szektort érintette a legsúlyosabban, azonban a legfrissebb, 2023-as kimutatások szerint a tavalyi évben az ágazati válság Európában megszűnt, sőt számos ország esetében a forgalom még a 2019-es szintet meg is haladta. Ennek fényében az átmeneti turbulencia hatása már nem érvényesült, így a tavalyi adatok megbízhatóak a szektor gazdasági hozzájárulásának vizsgálatára. A Statista által készített rangsorban az uniós tagállamok közül Horvátország vezet, déli szomszédunk gazdaságának közel negyedét adta az idegenforgalmi ágazat.

A dobogóra Portugália és Görögország fért még fel, mindkét mediterrán ország gazdasági teljesítményének közel ötödét adta a szektor. Hazánk az uniós lista 16. helyén áll, azaz a vendéglátás a 2019-es szintnél kicsit kisebb mértékben, 7,4 százalékkal járult hozzá a gazdasági teljesítményünkhöz a tavalyi évben. A rangsor legvégén Írország áll, azonban a szigetországban a külföldi vállalatok adóoptimalizációs tevékenysége miatt a GDP rendkívül torzított. A lista utolsó előtti két helyére Szlovákia (4,8%) és Lengyelország (4,1%) került.

Bár összeurópai szinten a nemzetközi turisták száma meghaladta a 2019-es szintet, a 27 uniós tagállam közül ez csak tíz országra igaz. Az alábbi ábrán a nemzetközi és a belföldi turisták lakossághoz viszonyított aránya látható 2023-ban. Eszerint a rangsor szerint is Horvátországban a legjelentősebb a vendéglátóipar, a balkáni országban évente a lakosság közel 4,4-szeresével megegyező létszámú külföldi vendég fordul meg. A lista következő öt helyén gazdag szigetvilággal vagy pedig jelentős síparadicsomokkal rendelkező országok állnak (Málta 354%, Ausztria 297%, Ciprus 272%, Görögország 253%, Szlovénia 219%).

 A tavalyi évben Magyarországra az Eurostat adatbázisa alapján 5,5 millió, azaz a lakosság 57 százalékával megegyező külföldi turista érkezett a vendéglátóipari egységekbe, ezzel az uniós rangsor 19. helyén állunk. A sorrend utolsó három helyén kelet-közép-európai országok állnak; Szlovákia (37%), Lengyelország (19%) és Románia (11%). Az EU 27 tagállamába átlagosan a lakosság 91 százalékával megegyező arányú turista érkezik évente, míg a 20 tagállamból álló eurózóna esetében ez az arány jelentősen magasabb, 106 százalékos. Így kijelenthető, hogy a turizmusra épülő gazdaságú országoknak pozitív hatással járt a közös fizetőeszköz bevezetése, ahogyan azt legutóbb déli szomszédunknál, Horvátországban történt 2023 elején.

Számos országban az utazók magas száma egyre több feszültséget okoz az őshonos lakosság körében. Sok nagyvárosban a turisták elszállásolására komoly iparág alakult ki, kiszorítva ezzel a helyi lakosságot. A pár éjszakás szállást nyújtó szolgáltatók a szabad lakások kínálatának szűkítésével növelik az ingatlanárakat. Emellett a sok turista a kereslet növelésével például a kiskereskedelmi és éttermi árakat is jelentősen fokozzák.

Európa-szerte több városban is mozgalmak alapultak az idegenforgalom csökkentésére. Ilyen város például Barcelona, Velence, Róma, München, Bécs, de Budapest hatodik kerületében is idén tartottak népszavazást a rövidtávú szállásszolgáltatás (kiemelten az AirBnb vállalat szolgáltatásának) betiltásáról. Fővárosunk pesti oldalának belső kerületeiben a lakások 5-10 százalékát már rövid távú szálláskiadásra hasznosítják, ami ellen a fővárosi kerületek újabban próbálnak fellépni.

A tömegközlekedési eszközökön is jelentkező túlzsúfoltság mellett a tengerparti területek, a hegyvidékek, a történelmi városok és egyéb kiemelt turisztikai desztinációk gyakran szembesülnek a szennyezéssel, valamint a természeti és kulturális erőforrások romlásával. Az Európai Unióban kizárólag a turizmus környezeti káros hatásainak csökkentésére törekednek, az állandó lakosság érdekeinek védelmére eddig nem tettek semmilyen lépést. Egyre több tagállam összpontosít az ökoturizmusra, amely az alacsony környezet-terhelésű utazást, a biológiai sokféleség védelmét és a hagyományos életmód megőrzését helyezi előtérbe.

A vendéglátóipari szektor jelentőségének további vizsgálatára egy egyszerű mutatószámot érdemes használni; az ágazati munkavállalók összefoglalkoztatotthoz viszonyított arányát. Az Eurostat kapcsolódó adatbázisai szerint Lengyelországban (2,4%), Romániában és Litvániában (2,6%) dolgoznak a legkevesebben a vendéglátóiparban.

Ezzel szemben Máltán, Cipruson, Spanyolországban és Görögországban a legmagasabb az ágazati foglalkoztatottak aránya, 8-9 százalék közötti. Érdekes jelenség, hogy Írországban annak ellenére az ötödik legmagasabb a turisztikai munkavállalók aránya (6,7%), hogy a szektor az Unióban a legkisebb mértékben járul hozzá a gazdasági teljesítményhez (3,8%).