Ezek voltak Magyarország legnagyobb árvizei 1800-óta: a 2024-es is könnyen felkerülhet a listára

A napokban nehezen találni olyan orgánumot, ahol ne az árvízi hírek uralnák a címlapot, ugyanis hatalmas pusztítást végez a megjelenő víztömeg hazánkban és a környező országokban egyaránt. Riadót fújtak, várják a segítőket, bárki mehet homokot és zsákot pakolni. Azonban ez a helyzet nem annyira kulináris, hiszen hazánk történelmében már jó párszor dúltak ekkora, vagy ennél jóval nagyobb árvizek is. 

Az elmúlt 200 év során Magyarországon több jelentős árvíz pusztított. Ezek a katasztrófák többnyire a Duna és a Tisza áradásaihoz köthetők, és komoly károkat okoztak a településekben és a mezőgazdasági területekben. Ezekről a legfontosabb infókat összegyűjtöttük. 

Az 1838-as pesti árvíz

 1838 januárjának elején jelentős mennyiségű csapadék hullott a Duna vízgyűjtő területére. Márciusban, amikor hirtelen megkezdődött az olvadás, hatalmas árhullám indult el a folyón. A Duna jege megmozdult, de a szabályozatlan folyó kanyarulataiban a jégtáblák lassan haladtak, feltorlódtak, és visszaduzzasztották a vizet. (Érdekesség, hogy Vásárhelyi Pál, a későbbi Duna-szabályozás híve, nem sokkal korábban éppen minden idők legnagyobb árvizéről írt.) Március 13-án a jégtorlasz először megnyílt, majd újra összezárult, és másnap a Duna kilépett medréből, elárasztva Pest bal partját. Báró Wesselényi Miklós, aki hősiesen részt vett a mentésben, így emlékezett: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.” A tetőzéskor Józsefváros, Erzsébetváros és Ferencváros nagy részét több mint két méteres víz borította. Az 1838-as árvíz 153 halálos áldozatot követelt, közülük 151-en Pesten vesztették életüket.

Az 1879-es szegedi árvíz

1879.március 12-én, a hajnali órákban a Tisza áttörte a gátat és elöntötte Szegedet. A tavaszi árvíz óriási károkat okozott a városban. A katasztrófát egy gátszakadás idézte elő, amely a várostól körülbelül 20 kilométerre, Petresnél történt. A víz elborította Szeged nagy részét, és különös egybeesésként ebben a tragédiában is éppen 151 helyi lakos vesztette életét.

1954-es nyári ár a Dunán

 1954 júliusának elején indult el az áradás a Duna magyarországi szakaszán, majd július 15-én és 16-án Ásványráró, Kisbodak és Dunakiliti térségében gátszakadások következtek be. A víz elöntötte szinte az egész Szigetközt, sőt Győr is veszélybe került. Az árvíz során közel másfélezer ház omlott össze, és több mint kétezer épület megsérült. Ez az árhullám 1899 óta a legmagasabb vízszintet eredményezte a Dunán.

Ismét megáradt a Tisza, 1970

 1970 áprilisában kezdődött a 20. század egyik legnagyobb tiszai árvíze. Május közepére már mindenhol megfeszített munkával erősítették a gátakat, és május 20-án a védekezésért felelős bizottság utasítást adott, hogy „Nagylakon, Magyarcsanádon, Apátfalván, Kiszomborban, Ferencszálláson és Kübekházán” a lakosság készüljön fel az esetleges kitelepítésre. A helyzet tovább romlott, így megkezdték az evakuálást Makón és Maroslelén is. A Tisza Szegednél 960 centiméteren tetőzött, de a Csongrádtól a magyar–jugoszláv határig tartó védvonalakat már 10 méteres vízszintre készítették fel, így végül sikerült elkerülni a nagyobb katasztrófát.

A 2002-es dunai árvíz

Augusztus elején a Duna vízgyűjtő területén hatalmas, nedvességgel telített ciklon alakult ki. Mivel ez a ciklon két anticiklon közé ékelődött, nagyon lassan mozgott, így néhány nap alatt a szokásos havi csapadékmennyiség többszöröse hullott le a területre. Az árhullám augusztus 10-én érte el Budapest térségét, és augusztus 11-ről 12-re virradó éjszaka 607 centiméteren tetőzött. Időközben azonban újabb esőzések kezdődtek a vízgyűjtőn, ami egy újabb árhullámot indított el a Duna felső szakaszán. Ez augusztus 18-19-én 848 centiméteres vízszinttel tetőzött a fővárosban. A 2013 júniusában levonult árvíz során több helyen megdőltek a 2002-es áradás rekordjai.

2006-os kettős csapás: tavaszi ár a Dunán és a Tiszán

Ez az árvíz különlegessége abban rejlett, hogy viszonylag ritkán fordul elő, hogy a Dunán és a Tiszán, valamint mellékfolyóikon egyszerre induljon el árhullám. A természeti katasztrófát a két nagy folyó vízgyűjtő területén lehullott hatalmas mennyiségű hó hirtelen olvadása okozta. A Tisza legmagasabb árvízi vízszintjét 2006. április 21-én mérték, amikor a szegedi vízmérce 1009 centiméteres vízállást mutatott.

A 2013-as rekord árvíz 

2013 június 9-én, kora délután Budapesten 891 centiméterrel megdőlt az eddig mért legmagasabb Duna-vízállás rekordja. A folyó a főváros és az osztrák határ közötti szakaszon mindenhol rekordokat döntött, és a szakemberek hasonló eredményeket vártak a fővárostól délre is. A 19. századi folyószabályozások miatt nehéz megállapítani, hogy valaha egyetlen árhullám több vizet hozott-e a Dunán, de sok szakértő úgy véli, hogy igen. Az azonban biztos, hogy a 2013-as árvíz nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában a történelem egyik legsúlyosabb árvizeként vonult be.