Érik a katasztrófa a BKV-nál: egyre nagyobb a baj, rengeteg a baleset

A tavalyi mintegy kétszáz tavalyi baleset elismerten munkahelyi balesetnek minősül a BKV-nál. Az elmúlt három évben saját összesítésük szerint összesen 639 munkabaleset történt a BKV-nál. A szám évről évre alig változik. Három évvel ezelőtt 226 munkabaleset történt, míg 2021-ben 220, tavaly pedig novemberig 193 – szedte össze az adatokat a Népszava kérésére a főváros közlekedési cége.

A dolgozók tizedét lefedő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) évi 100-120 olyan esetről tud, amikor személyi sérülés nélküli, „saját hibás” baleset történik, amikor a munkavállalók tehetők felelőssé a károkozásért. Ezek többnyire apróbb koccanások, de gyakori a tükörtörés, szélvédő-, karosszéria sérülés.

Ha figyelembe vesszük a tízeres munkavállalói összlétszámot, az ilyen balesetek száma ezres nagyságrendű lehet. S akkor ebbe még nem számoltuk bele a „külsősök” okozta baleseteket

– emelte ki Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke.

A magyar, de még az európai közlekedési cégeknél is általános a munkaerőhiány, különösen a sofőrökből van kevés. Így a menetrendet csak a meglévő állomány iszonyatos túlterhelésével lehet tartani

– magyarázza Naszályi Gábor, aki kiemelte, hogy amikor a rabszolgatörvény lehetővé tette a 400 órás túlórát, a BKV menedzsmentje arra kérte a városvezetést, hogy ezt a passzust a cég is alkalmazhassa, de a tulajdonos önkormányzat ehhez nem járult hozzá. A 2019-ben megválasztott új városvezetés kifejezetten munkavállaló-párti, amit a tavaly megkötött bérmegállapodás is jelez. Csodát azonban ők sem tehetnek.

Mint mondta, az elszabaduló árak egyik súlyos következményének tartja az önkizsákmányolást, azonban a BKV még olajat is önt a tűzre.

Tavaly szeptemberben havi bruttó 15 ezer forint ösztönző pénzt ajánlott fel azoknak, akik „hozzájárulnak a kialakult kritikussá vált létszámhiány kezeléséhez”. Természetesen további túlórák vállalásával.

Nem kevesen vannak azok sem, akik a BKV-nál ledolgozott teljes munkaidejük után átülnek a Volánbusz járművébe, ahol lehúznak még több órát, holott a fővárosi utakon egy „alap-műszak” is rendkívül megterhelő.

Ezzel az egyre idősödő, végletekig kizsigerelt állománnyal próbálnak plusz tevékenységet végeztetni, mint például az első ajtózás, menetjegy-értékesítés. A menetrend tartása miatt időnként az előírt pihenőidőt se tudják kitölteni a sofőrök. A járművezetők egyre kimerültebbek, ami figyelmetlenséghez, gyorsuló egészségromláshoz vezethet, amiből könnyebben alakulhatnak ki balesetveszélyes helyzetek

– véli az érdekvédelmi vezető.