Bombariadók bénították meg Európa légiközlekedését: a Wizz Air járatait is fenyegetések érték

Súlyos fennakadásokat okozott az európai légiközlekedésben az a bombafenyegetési hullám, amelynek során néhány óra alatt legalább 25 utasszállító kapott fenyegetést. A The Guardian összesítése szerint a hét eleje óta már legalább 33 repülőgépet érintettek a hamis riasztások. A Ryanair, a Finnair, a Wizz Air és az Aegean járatait is megfenyegették, több gépnek pedig módosítania kellett az útvonalát vagy kényszerleszállást kellett végrehajtania. Az incidensek többek között Szófiában, Plovdivban, Milánóban, Rómában, Prágában, Brüsszelben és Bécsben okoztak fennakadásokat.

A csütörtöki események egyik látványos esete a Dublinból Rómába tartó Aer Lingus járatához kapcsolódott: a pilótafülke bombafenyegetést kapott, ezért francia vadászgépek kísérték a gépet az Évreux katonai bázisra. A repülőtéren vöröskeresztes járművek és kutyás tűzszerészek várták az utasszállítót, a francia miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint pedig a pilótát és az első tisztet is kihallgatták. Más járatoknál is találtak gyanús jelzéseket: a Ryanair Pescara és Charleroi között közlekedő gépének mosdójában például kézzel írt „bomb” feliratot fedeztek fel. A tűzszerészek eddig egyik érintett repülőgépen sem találtak robbanószerkezetet.

A fenyegetéssorozat a magyar légteret is érintette. A HungaroControl megerősítette, hogy egy, a hazai légtéren áthaladó járattal kapcsolatban is bombafenyegetésről érkezett jelzés a külföldi célállomás hatóságaitól. A Wizz Air több térségi járata is érintett volt, köztük a Milánóból Bukarestbe tartó gép, amely végül biztonságosan leszállt a román fővárosban. Hétfőn a légitársaság Londonból Szófiába tartó járata is visszafordult, miután a személyzet repülés közben kapott riasztást. A gépet magyar Gripenek kísérték Ferihegyre, ahol átvizsgálták a repülőt és a csomagokat, de ott sem találtak robbanószerkezetet.

A fenyegetések mögött álló szándék és az elkövetők kiléte egyelőre nem tisztázott. A levelek egy része politikai üzeneteket is tartalmazott, ezért a hatóságok az esetleges szervezett zavarkeltés lehetőségét is vizsgálják. Biztonsági szakértők és európai politikusok szerint a történtek akár hibrid hadviselésre is utalhatnak, de az Európai Unió közlekedési biztosa arra figyelmeztetett, hogy korai lenne összefüggést feltételezni az incidensek között. A brit közlekedési miniszter rosszindulatú álriasztásoknak nevezte a történteket. A kényszerleszállások és a gépek átvizsgálása jelentős anyagi károkat is okozhat: szakértői becslések szerint egyetlen ilyen eset akár 250 ezer dolláros, vagyis mintegy 90 millió forintos veszteséggel járhat. A hatóságok Brüsszelben uniós szintű biztonsági információmegosztási mechanizmust is aktiváltak, miközben a nemzeti nyomozóhatóságok tovább keresik a fenyegetések feladóit.