Rohamosan fogy Budapest lakossága: hova lettek ennyien?

A vidékről a városok felé tartó népességvándorlás egyáltalán nem új keletű dolog. Olyannyira nem, hogy voltaképpen már a 18. századi nagy ipari forradalmat követő években durván mérhető volt az eltolódás. Az okok egyszerűek voltak, kevesebb kétkezi munkásra volt szükség a mezőgazdaságban, továbbá egyre nagyobb méretű földterületeket hasított ki magának a növénytermesztés és állattartás.

A városokban pedig gyárakat létesítettek, amik elképesztő mértékben szívták fel a vidékről felszabaduló munkaerőt. Az 1950-es években pedig már nem csak a fejlett gazdaságú országok, hanem a fejlődök is beálltak a sorba, ettől kezdve pedig az elmúlt évtizedekben az egész világ urbanizálódott. Ez pedig odáig vezetett, hogy 2007-ben először a világtörténelem során több ember élt a földön városokban, mint vidéken.

A folyamatok ismeretében, ENSZ adatokat felhasználva a Datawrapper készített egy átfogó elemzést a világ leggyorsabban növekvő városairól 2000 és 2016 között. Interaktív térképükön 500, egymillió fölötti lakosú város szerepel, köztük természetesen a magyar főváros Budapest is.

Sok örömre azonban nincs okunk, hiszen Európában hazánk fővárosában csökkent legnagyobb arányban a lakosság száma 2000 és 2016 között. A csökkenés mértéke 0,3 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy 16 év leforgása alatt 100 000 emberrel él kevesebb a magyar fővárosban, pontosabban 1,8 millióról 1,7 millióra csökkent a lakosságszám. Ugyanekkorra arányú csökkenés csupán két további európai városban volt megfigyelhető, az egyik Athén a másik pedig Bukarest.

Európai léptékben egyébként csupán 6 nagyváros van, ahol csökkent a lakosság, a többi (több mint harminc) nagyvárosban mindenhol növekedés volt tapasztalható. Arányaiban és/vagy lélekszámban a legnagyobb népességnövekedés Párizsban, Londonban, Madridban, West Yorkshirben, Oslóban és Stockholmban volt tapasztalható.

Párizsban és Madridban több mint egymillió emberrel éltek többen 2016-ban, mint 2000-ben, Londonban pedig ez a szám majdnem kétmillió volt. Arányaiban sorrendben 0,7; 1,4, illetve 1,2 százalékos volt a növekedés. Ugyancsak magas, arányait tekintve 1,6 százalékos volt a népesség növekedés West Yorkshirben is, de ami még szembetűnőbb, hogy Norvégia és Svédország fővárosai is több mint 1 százalékkal növekedtek 16 év leforgása alatt. Előbbi rekord magas 1,6, utóbbi pedig 1,4 százalékkal.