A divatipar sötét szezonja: a luxusmárkák szó szerint a túlélésért harcolnak

A 400 milliárd dolláros szektor számára rendkívül fontos a szeptember 10-én kezdődő divathónap, amely New York, London, Milánó és Párizs kifutóin zajlik majd. A márkák két éve küzdenek a forgalom fellendítésével, miután a pandémia utáni fellendülés véget ért - számolt be a Reuters.

A közel egy évtizeden át tartó, átlagosan 10%-os éves növekedés után a szektor tavaly visszaesett, ami vezetői és kreatív szintű változások sorozatát indította el. "Az iparág viharos vizeken hajózik" - nyilatkozta Jonathan Siboni, a Luxurynsight tanácsadó cég vezérigazgatója.

A kínai gazdaság ingatlanválsága, az amerikai fogyasztói bizalom gyengülése és az európai luxusmárkák haszonkulcsát fenyegető kereskedelmi háború mind hozzájárultak a visszaeséshez. Ez átfogó változásokat eredményezett az ágazatban, új vezérigazgatók érkeztek többek között a Gucci tulajdonosához, a Keringhez és a Valentinóhoz, valamint magas szintű vezetői átszervezések történtek a világ legnagyobb luxuskonglomerátumánál, az LVMH-nál.

A divat három legnagyobb globális márkájánál - a Chanelnél, a Diornál és a Guccinál - új tervezőgeneráció veszi át az irányítást. Emellett Giorgio Armani szeptember 4-i halála kérdéseket vet fel az olasz márka jövőjével kapcsolatban.

Az iparági tervezői átrendeződés kisebb címkéket is elért, köztük az LVMH Celine, Loewe és Givenchy márkáit, a Kering Bottega Veneta és Alexander McQueen brandjeit, valamint a Prada által nemrég felvásárolt Versacét.

Az új kreatív igazgatókra különösen nagy nyomás nehezedik ebben a szezonban. Feladatuk nemcsak az, hogy új stílusokat vezessenek be, amelyek izgalmat hoznak a történelmi márkáknak a márkaimage felhígítása nélkül, hanem az is, hogy elegendő érdeklődést keltsenek az inflációtól megfáradt vásárlók visszahódításához.

"Ez a szezon alapvetően megmutatja, hogy a luxusmárkák képesek-e újra kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal" - mondta Christian Kurtzke, a Together Group vezérigazgatója. A kifutós bemutatók már nem csupán ipari bemutatók, hanem a márka körüli izgalom generálására is szolgálnak.

A Chanel, a Dior és a Louis Vuitton a pandémia utáni fellendülés során nagymértékben támaszkodott az áremelésekre a profit növelése érdekében. Ahogy azonban az árak emelkedtek, a vásárlók kezdtek elfordulni. A Bain tanácsadó cég szerint az ágazat tavaly 50 millió vásárlót veszített, mivel a gazdasági nyomás és az árfáradtság csökkentette a tervezői ruhák és táskák iránti étvágyat.

A Guccinál különösen akut a kihívás, amely kimaradt a pandémia utáni fellendülésből, és Alessandro Michele 2024-es távozása óta küzd. A tervező barokk stílusát, amely kiment a divatból, utódja, Sabato de Sarno minimalista megközelítése váltotta fel, de ez sem tudta újraéleszteni az eladásokat. Most Demnán múlik, hogy feléleszti-e az ikonikus olasz márkát.

A Chanel, amely tavaly ritka forgalomcsökkenést jelentett, Matthieu Blazyt szerződtette, hogy felfrissítse a francia divatház tweed megjelenését, amelyet évtizedekig Karl Lagerfeld tervezett. Blazy, akinek nevéhez a Kering Bottega Veneta márkájának növekvő eladásai fűződnek, október 6-án debütál egy esti bemutatóval Lagerfeld kedvenc helyszínén, a párizsi Grand Palais-ban.

Az LVMH második legnagyobb márkája, a Dior, amely elmaradt a Louis Vuitton mögött, Jonathan Andersont szerződtette Kim Jones férfiruha-tervező és Maria Grazia Chiuri női ruha-tervező helyére. Anderson, aki júliusban mutatta be a férfiruhákat, október 1-jén debütál a női kollekcióval.