Félmillió forintot is bukhatnak a budapesti lakástulajdonosok, ha erre nem figyelnek

Miközben továbbra is viszonylag stabilak a fővárosi lakásbérleti díjak, az új építésűek és kisebb alapterületűek stabilan jóval magasabb fajlagos áron adhatóak ki. Mindemellett egy átlagos méretű, új építésű ingatlan esetében évi félmillió forint többletet jelent a bérleti díjban az is, ha teljesen be van bútorozva.

A régebbi fővárosi lakások esetében a négy hónappal korábbihoz hasonlóan 270 ezer forinton állt szeptemberben a bérleti díjak mediánja, miközben az új építésű otthonok esetében ez az érték 320 ezer forintra emelkedett. Összességében a budapesti átlag így 280 ezer forintra jött ki – egyebek mellett ez is kiderül abból az elemzésből, amelyet Magyarország meghatározó lakásfejlesztője, a Cordia szakértői az ingatlan.com adatbázisában elérhető lakásbérleti díjak alapján készítettek el.

A kínálat kismértékben tovább csökkent: az ősz első hónapjában Budapesten 8,6 ezer lakást hirdettek kiadásra, az első negyedévben mért közel 10 ezer után. A teljes bérlakáskínálat közel kétharmadát a kisméretű, vagyis a stúdió vagy egy hálószobás lakások adják, bő egynegyedét pedig a két hálószobás otthonok. Az ennél nagyobbak aránya mindössze 12 százalék.

„A lakástulajdonosok és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy milyen tényezők magyarázzák a fővárosban mért lakbér-átlagértékek közötti különbségeket. Ezek függenek a lokációtól, a lakóház korától és a lakás alapterületétől és állapotától, de természetesen tényező még a környék infrastruktúrája és közösségi közlekedése, illetve az, hogy vannak-e a közelben jelentősebb felsőoktatási intézmények, irodaházak, hiszen ezek több potenciális bérlőt jelentenek” – hívta fel a figyelmet Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója.

Még egy újszerűnél is többet hoz az új építésű lakás

Nem meglepő, hogy az új építésű otthonok jóval drágábban adhatók ki, mint a kevésbé korszerűek. A szeptemberi adatok alapján az új budapesti ingatlanok tulajdonosai átlagosan mintegy 6800 Ft/m2 bevétellel számolhatnak havonta, míg a régebbieknél ez az érték az 5600 Ft/m2-t sem éri el, vagyis a különbség megközelíti a 20 százalékot.

Nem mindegy az sem, hogy ezen belül milyen állapotú lakással hasonlítjuk össze az új építésűeket. A bérletidíj-előny mértéke az újszerű, illetve felújított otthonokhoz képest 14 százalék, miközben a jó állapotúakhoz mérve meghaladja a 30, a közepes vagy felújítandó állapotúakhoz viszonyítva pedig az 50 százalékot.

A kisméretű otthonok teljesítettek a legjobban

Természetesen egy nagyobb lakásért is magasabb bérleti díj kérhető el, mint egy kisebbért, az egy négyzetméterre jutó lakbért tekintve viszont vegyes a kép. Az új építésű stúdiólakások esetében például a havi 230 ezer forintos medián bérleti díjhoz közel 7200 Ft/m2-es fajlagos érték tartozik. Ez utóbbi mintegy 10 százalékkal magasabb, mint a két, illetve három hálószobás, szintén új építésű otthonok egy négyzetméterre jutó átlagos bérleti díja. A kisméretű lakások ráadásul a bérleti díj hosszú távú változása terén is jobban teljesítenek, az elmúlt 8 év során több mint 60 százalékos növekedést felmutatva.

Az egy négyzetméterre jutó bérleti díj tekintetében az I. és a II. kerület viszi a pálmát, ahol a kiadó, bútorozott új építésű lakások rendkívül szűk kínálata 8000 forint feletti átlagértékkel találkozik. A rövid távú kiadást nem engedélyező VI. kerületben, illetve a XII. kerületben 7600 forint/m2-es átlagos bérleti díjat mutat a statisztika, aminél 300-400 forinttal olcsóbb az V. és a XI. kerületi kínálat. A legnagyobb választék a XIII. kerületben áll rendelkezésre: a több mint 400 kiadó lakás átlagos négyzetméterenkénti bérleti díja meghaladja a 6800 forintot. Ennél alig számít drágábbnak a IX. kerület új építésű piaca, míg a VIII. kerületi otthonokat valamivel alacsonyabb fajlagos bérleti díjak jellemzik.

Sokat számít a berendezés

A Cordia friss felméréséből az is kiderül, hogy az új építésű lakások esetében mekkora többletet jelent a bérleti díjban, ha az ingatlant részben vagy egészben bútorozva adja ki a tulajdonos. Az üresen bérbe adott lakásokhoz képest négyzetméterenként több mint 800 forint kérhető el, a részlegesen bútorozotthoz viszonyítva pedig feleekkora a differencia. Ez azt jelenti, hogy például egy 50 négyzetméteres otthon esetében a teljes berendezés megléte havi közel 42 ezer forinttal magasabb bérleti díjat eredményez, ami éves szinten több mint félmillió forintot jelent.

„Az új építésű lakások bérlői jellemzően igényes, azonnal beköltözhető otthont keresnek és ezért hajlandóak is többet fizetni. Nem véletlen, hogy tízből kilenc új lakás legalább részben vagy megegyezés szerint bútorozott, ezen belül pedig a túlnyomó többség teljesen berendezve várja a bérlőjét” – mondta Görög Áron. „Érdemes a lakás berendezését is befektetői szemlélettel kezelni. A legfontosabb, hogy a bútorok kiválasztásakor tartózkodjunk a végletektől: a feltűnően olcsó berendezés hamar tönkremegy, a túlzottan drágák magas költsége pedig egyáltalán nem érvényesíthető a bérleti díjban, így nem térülnek meg. A legjobb tehát, ha laikusként az ismert bútoráruház-láncok közepes árfekvésű kínálatából válogatunk, ezen felül pedig érdemes lakberendező vagy belsőépítész segítségét igénybe venni az enteriőr kialakításánál.”