A lakásárak ugrásszerű növekedése miatt tömegek számára vált elérhetetlen álommá az első saját lakás megszerzése.
Budapest turizmusa válaszút elé érkezett, mivel a növekvő forgalom és a kiugró vendégszám nem hozott magával arányos minőségi javulást.
2026. január 1-jétől a magán- és egyéb szálláshelyek üzemeltetésének teljes tilalma lépett hatályba Terézvárosban, amelynek hatására a kerület vendégforgalma jelentősen átalakult.
A tervezet most társadalmi egyeztetésre megy, a rendeletek a tervek szerint 2027. január elsején léphetnek hatályba.
A stabilizálódás jeleit mutatják a fővárosi lakbérek, miközben a kiadó lakások száma csökkent az utóbbi hónapokban.
Tíz éve nem látott szintre csökkentek az egyéves előretekintő lakásbérbeadási hozamok Magyarországon 2025-ben.
Újabb kerület jelentette be, hogy szabályozni kívánja a rövid távú lakáskiadást: a VIII. kerületi önkormányzat társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szabályozási terveket.
Józsefvárosban a lakásoknak csak egészen kis hányadát lehetne Airbnb-sként hasznosítani, és ennek határozott célja van.
Megnéztük, milyen jogai és kötelezettségei vannak a feleknek, és mire számíthatnak a gyakorlatban egy elfajuló albérleti vitában.
A többi belvárosi kerülethez képest nem változtatta meg drasztikusan a VI. kerület lakáspiacát a tavalyi terézvárosi Airbnb-t tiltó rendelet.
Folytatódik a terézvárosi airbnb-ügy, a Magyar Apartmankiadók Egyesülete (Make) az Alkotmánybírósághoz és a kormányhoz fordul.
A Kúria döntése értelmében jogszerű Terézváros önkormányzatának rendelete, amely 2026-tól megtiltja a rövid távú lakáskiadást a kerületben.
Barcelona radikális lépésre szánta el magát: 2028-tól betiltják a turisztikai célú rövid távú lakáskiadást, í
Az Otthon Start miatt felpezsdült lakáspiaci helyzetről, és a közvetítők előtt álló kihívásokról beszélgettünk Heinrich Balázzsal, az OC vezérigazgató-helyettesével.
Miközben a vasi megyeszékhelyen súlyos lakhatási válság tombol, sok ingatlantulajdonos a befektetési céllal vásárolt lakást sem adja bérbe, inkább hagyja üresen állni. De miért is?!
Hiába van több lakás, mint háztartás – milliók mégis esélytelenek az otthonhoz jutásban.
Negyedévente 2,5 százalékos, éves szinten valamivel tíz százalék fölötti áremelkedés az irányadó a vidéki új építésű lakások piacán.
Egy átlagos városi lakás megvásárlásához ma már akár 10–13 évnyi nettó jövedelemre is szükség lehet - ebben a tekintetben nem Budapesten, hanem Debrecenben a legrosszabb a helyzet.
Annak ellenére, hogy lecsengett a lakáspiaci boom első hulláma, továbbra is erős kereslet, szűk kínálat és magas árak jellemzik az ingatlanpiacot.
Figyelembe kell venni a lakásárak alakulását, a bérleti díjak emelkedését is.
