Beütött a tiltás Budapesten: hirtelen elárasztották a piacot a kiadó lakások, máris reagáltak az árak

Az albérletpiac augusztusban tovább lassult: országosan 0,7, Budapesten 0,9 százalékkal emelkedtek a lakbérek, éves szinten pedig már csak 5 százalék körüli a drágulás. A tavaly ősz óta tartó folyamat egyértelmű: a bérleti díjak gyakorlatilag nem tudnak tovább nőni. A keresletet az Otthon Start Program is visszafogja, a csökkenő hozamok miatt pedig a befektetők egy része elfordult a piactól.

A kínálat időtávonként eltérően alakul. Szeptember elején Budapesten közel 10 százalékkal, a megyeszékhelyeken 15,6 százalékkal kevesebb kiadó lakás volt, mint egy éve, ugyanakkor nyár óta folyamatosan bővül a választék, és már több mint 16 ezer kiadó ingatlan érhető el országosan.

A budapesti medián bérleti díj szeptember elején 260 ezer forint volt, ami megegyezik az egy évvel korábbival. Néhány kerületben már csökkenés látszik: a VI. kerületben 290 ezerről 280 ezerre, a VIII.-ban 240 ezerről 229 ezerre esett vissza a medián - áll az ingatlan.com közleményében. 

Terézvárosban megindult az albérletárak csökkenése

Soproni Tamás, Terézváros polgármestere egy Facebook posztban értékelte a helyzetet. Terézvárosban már most látható hatása van a magán- és egyéb szálláshelyek tiltásának: a januárban életbe lépett szabályozás óta 32 százalékkal nőtt a hosszú távra kiadó lakások száma, miközben az átlagos bérleti díj 290 ezerről 280 ezer forintra csökkent. Ez kontrasztban áll a budapesti átlaggal, ahol egy év alatt 5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

Soproni Tamás szerint a tiltás önmagában nem oldja meg a lakhatási válságot, ezért a kerület több, egymást erősítő lépéssel próbálja növelni a lakhatási célú ingatlanok számát. Minden évben körülbelül harminc, rossz állapotú önkormányzati bérlakást újítanak fel, előkészítik a hosszú ideje üres Vörösmarty utca 47/B teljes felújítását, és új bérház építését tervezik a Szinyei–Szondi sarokra.

A kerület új településtervében olyan szabályokat vezetnének be, amelyek megakadályozzák, hogy korábban lakófunkciót betöltő épületeket szállodává alakítsanak. Soproni szerint a lakhatási válság kezeléséhez nincs egyetlen megoldás: sok, egymást kiegészítő döntésre van szükség ahhoz, hogy több lakás kerüljön vissza hosszú távú lakhatási célra, és élhetőbbé váljon a kerület a helyiek számára.