Bár a lakbérstop rövid távon vonzó megoldásnak tűnhet, a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján hosszabb távon kifejezetten káros a lakáspiacra.
Budapest új lakásai már európai összevetésben is drágák, miközben Magyarországon épült a legkevesebb új lakás 2025-ben.
Milánótól Madridig, Lisszabontól Tiranáig tüntetések rázták meg Európa nagyvárosait szombaton.
A támogatott hitelek, a felújítási program és a bérlakásépítések egyaránt befolyásolhatják a következő évek lakáspiacát.
Lassult az ingatlanpiac a tavalyi kiugró kereslethez képest, a vásárlók pedig egyre megfontoltabban döntenek, és érzékenyebbek az árakra.
A nyári albérletszezon után szeptemberben ismét csökkenésnek indultak a lakbérek.
A Pénzcentrum új sorozatában a különböző európai országok lakhatási helyzetét vizsgáljuk meg.
A magyarok döntő többsége ma is saját tulajdonú ingatlanban él, miközben a megfizethető bérlakások kínálata szűk, a lakáspiac pedig egyre kevésbé támogatja a mobilitást.
A Pénzcentrum legújjabb sorozatában most Németország lakhatási helyzetét vizsgáljuk meg.
Látványosan visszafogottabbá vált a befektetők jelenléte a hazai lakáspiacon.
Magyarországon is napirendre kerülhet az üresen álló lakások megadóztatása.
Budapesten az átlagfizetés 52 százalékát viheti el egy belvárosi lakás bérleti díja, ami lakhatási szempontból a drágább városok közé röpíti a magyar fővárost.
A megfizethető lakhatás biztosítása Európa tehetősebb országaiban is komoly állami beavatkozásokat igényel, Magyarországon pedig becslések szerint hárommillió embert érint a lakhatási szegénység.
Érezhetően növelte a hosszú távra kiadó lakások kínálatát Terézvárosban a magán és egyéb szálláshelyek januárban életbe lépett tiltása.
Az albérletpiac látványosan kifullad: augusztusban alig emelkedtek a bérleti díjak, miközben több budapesti kerületben már csökkenés látszik.
A változás hátterében a vevőkör átalakulása áll.
A diákok körében különösen keresett lakásokat a ponthatárhirdetés körüli hetekben átlagosan mintegy 8-10 ezer forinttal magasabb havi bérleti díjjal kínálták.
A Bukarestben vagy a lengyel nagyvárosokban tapasztalható, a budapestinél alacsonyabb újlakás-négyzetméterárak felkelthetik a magyar vevők érdeklődését is.
Soha nem látott összegekre lenne szükség ahhoz, hogy Európa úrrá legyen a lakhatási válságon. Évente mintegy 153 milliárd eurónyi beruházás kellene. De honnan lesz minderre pénz?
A magyar bérlakáspiac súlyos strukturális problémákkal, elsősorban a hosszú távú intézményi tőke és a professzionális üzemeltetők hiányával küzd.
